VII. Tűzesetek vizsgálata és tapasztalatai konferencia

2024. január 08. 12:33

Immár hetedik alkalommal rendezte meg a „Tűzesetek vizsgálata és tapasztalatai” elnevezésű konferenciát a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács és a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzmegelőzési Bizottsága. A 2023. július 5-én Kecskeméten megtartott rendezvény megszervezésében a Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja, valamint az MMK Tűzvédelmi Tagozat és a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesület is részt vett.

Az esemény fővédnöke Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveleti főigazgató-helyettese volt. Összesen több mint háromszáz szakember vett részt a helyszínen, valamint az online térben. Az előadások a tűzesetekhez kapcsolódó tűzoltási, hatósági, mérnöki, szakértői tapasztalatokat dolgozták fel a vizsgálat módszertanát, illetve a mentő tűzvédelem, a tűzmegelőzés fejlesztését célozva meg.

Az előadások ide kattintva tekinthetők meg.

Hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? – Mekkora a kereskedelmi szálláshely befogadóképessége

2024. január 08. 08:46

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? Itt nem a legnagyobb helyiség, hanem a teljes szálláshely befogadóképessége a feltétel. A látszólag egyszerű feladat mögött is több kérdés húzódik. Vegyünk néhány példát, amire a cégeknek, szervezeteknek választ kell adni.

A jogszabály módosítás alapján 2024. január elsejétől nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése:

• ha ötvennél kevesebb munkavállalót alkalmaznak;
• ha a legnagyobb helyiségük befogadóképessége kisebb 50 főnél;
• a 10 főnél kisebb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállást biztosítanak.

A kapcsolódó fogalmakat két jogszabályban kereshetjük.

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 

22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,

23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása;

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

8. szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít.

9. szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége.

10. szálláshely szobáinak összessége: a szálláshely vendégek elszállásolására alkalmas szobáinak az összessége

Kereskedelmi szálláshelynek minősülő típusok

• Szálloda (Gyógyszálloda, Wellness szálloda, Apartman szálloda) A jogszabály szerint szálloda esetén a hasznosított szobák száma legalább tizenegy. Tehát itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése.
• Panzió – Itt a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy. Tehát itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése.
• Kemping – A jogszabály szerint kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (területegység), illetve üdülőházat (lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik. Tehát lakóegységek esetén itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése, területegységek esetén nem.
• Üdülőház – A jogszabály szerint üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától. A szabályzat készítési kötelezettséget az ágyak száma határozza meg.
• Közösségi szálláshely – (Turistaszálló, Ifjúsági szálló, Egyéb szálláshely) A jogszabály szerint közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő. Tehát itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése.
• Nyaralóhajó-szálláshely - Nyaralóhajó, amelyet nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából üzemeltetnek, de szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosítanak, és ahol az e célra hasznosított nyaralóhajó belsejében kialakított, ággyal rendelkező lakóegységek száma legalább kettő, az ágyak száma minimum négy, befogadóképessége a nyaralóhajó személyzetével együtt legfeljebb 12 fő. A szabályzat készítési kötelezettséget az ágyak száma és a személyzet létszáma együtt határozza meg.
• Egyéb szálláshely – (Fizetővendéglátás, falusi szálláshely)
• Falusi szálláshely – a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, stb bemutatása.

Hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? – Mekkora a legnagyobb helyiség befogadóképessége?

2024. január 05. 08:31

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? A legnagyobb helyiség befogadóképessége az egyik feltétel. A látszólag egyszerű feladat mögött is több kérdés húzódik. Hány négyzetméteres az 50 főnél kisebb befogadóképességű helyiség? Vegyünk néhány példát, amire a cégeknek, szervezeteknek választ kell adni.

A jogszabály módosítás alapján 2024. január elsejétől nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése:

• ha ötvennél kevesebb munkavállalót alkalmaznak;
• ha a legnagyobb helyiségük befogadóképessége kisebb 50 főnél;
• a 10 főnél kisebb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

A helyiség befogadóképességének megállapítása

• a rendeltetésétől függően,
• az ott lévő eszközök, tárgyak figyelembevételével
• egyszerre egy időpontban megengedett személyek legnagyobb száma alapján történhet a cégvezetés által.

Ennek megállapítására a legegyszerűbb a kiürítésre vonatkozó TVMI vonatkozó részeinek alkalmazása, ahol egyes rendeltetésekre normatív értékeket határoztak meg.

A legnagyobb helyiség befogadóképessége

A Kiürítés TvMI 4.3. pontja foglalkozik a kiürítendő létszám meghatározásával, amely szerint a létszám függ

• A munkahelyek számától, az elhelyezett bútorozástól (ülőhelyek, fekvőhelyek stb.) és az üzemeltetéshez szükséges létszámtól.

Minderről a legpontosabb adatokkal a munkáltató rendelkezik.

Iránymutatóul szolgálnak a Kiürítés TVMI 4.3.6. pont szerinti normatív létszámadatot tartalmazó táblázatos értékek.

Amennyiben a munkáltató a normatívnál kisebb létszámot ad meg ennek okáról külön célszerű nyilatkoznia.

Gyengítené a tűzvédelmet a kormány

Ma hatályba lépett a módosított OTSZ

2022. június 13. 07:35

Mint korábban jeleztük, a Magyar Közlöny 2022. évi 66. számában megjelent a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelet, amely módosította az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet. Ezt, majd az egységes szerkezetben megjelent rendeletet több feldolgozásban bemutattuk. Emlékeztetőül az OTSZ alkalmazását nagyban segítő megoldásokra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Linkjeink a témában:

• Az új OTSZ teljes szövege
• OTSZ szakértőknek – 890 oldal
• Új OTSZ – TvMI-kkel, könyvjelzőkkel szerkesztett változat
• Új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek
• Mi, hogyan változott az új OTSZ-ben?
• OTSZ módosítás – június 13-án lép hatályba

Építési területek tűz- és balesetvédelme – Műszaki megoldási lehetőségek

2023. március 29. 07:00

Az építési területek magas kockázatot jelentenek, ma még ennek ellenére alacsony az erre való felkészülés. Arra hivatkozunk, hogy ez csak egy ideiglenes munkahely. Ez az ideiglenesség sokszor évekig tart és éppen az építkezés utolsó fázisában a legnagyobb a kockázat. Létezik erre mobil műszaki megoldás. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a legújabb technológiákat alkalmazzuk? Azon belül milyen védelmi szinteket választhatunk?

Lehetséges műszaki megoldás és védelmi szintek

Az építési területeken az elsősegély-hívás, illetve a tűzjelzés és riasztás megvalósítására kínál megoldást a kifejezetten erre a célra kifejlesztett WES vezeték nélküli mobil tűzjelző, evakuációs rendszer, illetve legújabb verziója a WES3, amely kiegészült elsősegélyhívó és késleltetési funkcióval.

A rendszer alkalmazása során három fő védelmi koncepciót (szintet) lehet alkalmazni az elérni kívánt célnak megfelelően. Az alkalmazott védelmi szint, a rendszerelemek tényleges mennyisége és elhelyezése, tekintettel az átmeneti, gyakran változó környezetre, a megrendelő vagy az általa megbízott kompetenciája.

1. Alapvédelem – elsősegély hívás, kézi tűzjelzés

Alapvédelemről beszélhetünk, ha a rendszer alkalmazásával elsődleges célunk az elsősegély-hívás és a kézi tűzjelzés lehetőségének biztosítása, illetve a riasztás megoldása az építkezés teljes területén az EU-s és magyar jogszabályi elvárásoknak megfelelően, azon időszakokban, amikor a munkaterületet használják.

Ebben az esetben ún. kézi jelzésadós riasztó egységeket (Fire Point-okat) helyezzük el az építkezés főbb pontjain (pl. szintenként és lépcsőházanként min. egy-egy egységet, ahogy az ábrán is látható).

Példa egy alapvédelem megvalósítására

Bármely egységen megnyomva a kézi jelzésadót, a hálózatba kötött ezközökön megszólalnak a hang- vagy hang-fény jelzők, illetve a jelzés megjelenik a központi egységen („tűzjelző központ”-on) is. Abban az esetben, ha GSM-es központot alkalmazunk (kiegészítő SIM kártyával), a jelzések átjelezhetők még 6 telefonszámra is SMS formájában.  A WES3-nál lehetőség van a munkahelyi balesetek elkülönített jelzésére anélkül, hogy az evakuálás a területen megkezdődne. A jelzés ebben az esetben csak a központon és a telefonokon jelenik meg evakuációs riasztás nélkül.

Az „alapok”: kézi jelzésadós riasztó egység

Az alapvédelem esetén helyi jelzés természetesen csak akkor várható, ha a területen tartózkodnak, ezért ez a megoldás elsősorban életvédelmi feladatokat szolgál.

2. Magasabb szintű védelem – automatikus tűzérzékelők

Amennyiben az életvédelmen felül a vagyonvédelem is szempont, az alaprendszert kiegészítjük automatikus tűzérzékelőkkel. Ebben az esetben a védelembe bevont területekről már akkor is kapunk tűzjelzést, ha ott nem tartózkodik senki (pl. éjszaka, az éppen nem használt területekről, raktárakból).

Az automatikus érzékelők elhelyezésénél nem feltétlenül kell szigorúan ragaszkodni a megszokott érzékelő kiosztásokhoz, hiszen a védhető terület nagysága alapvetően egy ’megállapodás’ kérdése a műszaki előírásokban (Magyarországon a TvMI-ben), ami a még „elfogadható” késleltetés mértékét reprezentálja. Természetesen igaz a megállapítás, hogy minél több automatikus érzékelőt helyezünk el a területen, annál nagyobb eséllyel és rövidebb időn belül kapunk tűzjelzést, de ebben az esetben kompromisszumot lehet kötni, és néhány szempont figyelembevételével egy optimális kiosztást alkalmazni. Ilyen szempontok lehetnek:

• Összefüggő nyitott, vagy válaszfalakkal még fel nem osztott terenként legalább egy érzékelő elhelyezése.
• Raktározásra használt, vagy a munkások által ritkábban bejárt terek, helyiségek, konténerek védelme.
• Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) követően a munka helyszín környezetében 24 órára érdemes elhelyezni ideiglenesen egy-egy érzékelőt.

Példa egy magasabb szintű védelem megvalósítására

3. Teljes körű védelem – minden területen

Teljes körű védelemről akkor beszélhetünk, ha a rendszert a „végleges tűzjelző berendezések”-hez hasonló tervezési elvek szerint alkalmazzuk, vagyis minden egyes területet védünk automatikus érzékelőkkel is. Ez a megoldás anyagi szempontból gyakorlatilag csak extrém kockázatok, vagy kiemelt jelentőségű, értékű védett épületek esetén javasolt.

Példa egy teljeskörű védelem megvalósítására

A különböző szintű megoldásokkal az elvárásoknak, kockázatoknak megfelelő védelmi szintet lehet megvalósítani, amit akár a projekt előre haladtával lehet módosítani. A rendszer egyszerűségében rejlik nagyszerűsége.

A leírt védelmi megoldásokon felül a legújabb WES3 rendszer – figyelembe véve a balesetek kiemelkedően magas számát az építkezéseken, - megoldást nyújt nem csak a tűzjelzésre és az evakuációra, de az elsősegélyhívásra is, kielégítve ezzel az Európai Irányelveket, élvezve a biztosítók és H&S szervezetek elismerését.

Mohai Ágota tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi berendezés tervező, egyetemi tanársegéd
High Security Kft., WES üzletágvezető
+36 30 979 1444, mohai.agota@gmail.com
www.wesfire.hu

Tetőszigetelő rendszerek és napelemek – éghető, nem éghető tűzvédelmi kockázatai

2023. március 28. 07:00

Milyen tűzvédelmi kockázatról beszélhetünk a tetőkön alkalmazott éghető és nem éghető építési anyagokkal kapcsolatban? Fontos kérdés, mert felerősödtek azok a hangok, melyek a napelemek megemelkedett tűzvédelmi állékonysági kockázatát taglalják, különösen a felületi tűzterjedést. Ezzel foglalkozik egy 2022 folyamán publikált kutatást, melyet a PU Europe szövetség végzett két, „éghető” és „nem éghető” besorolású hőszigetelést tartalmazó tetőszigetelő rendszeren.

Dekarbonizáció, energetika, megújuló energia

A három kulcsszó szorosan összefügg a tűzvédelemmel. Az EU 2021-ben elindított, majd 2022 októberében átdolgozott ’Fit for 55’ (Irány az 55%) klímasemlegességet célzó irányelve alapján az Uniós országoknak ki kell dolgozniuk egy 2050-ig tartó dekarbonizációs programot, melynek egyik első szakasza 2030-ig tart. Ennek egyik feltétele a jelenlegi és az új épületállomány energetikai „feljavítása”. Ennek két fő eleme is kihívást jelent a tűzvédelmi szakemberek számára:

1. az egyre komolyabb, így egyre vastagabbra hízó hőszigetelések beépítése (akár utólag is),
2. a megújuló energiát előállító rendszerek alkalmazása.

Az első feltétel óhatatlanul az éghető anyagú, de kiváló hőszigetelőképességű hőszigetelő rendszerek növekvő térnyerését vonja maga után. E nélkül egy robusztusabb, egyre kevésbé költséghatékony, és – ez fogja az igen közeli jövőben a legnagyobb figyelmet kapni – a környezetünkre egyre ártalmasabb építési rendszerek kerülhetnek beépítésre. Ez könnyen tetten érhető az épület karbonlábnyomának mértékében, amely akár több évtizedes időtávlatban is nagyon „fájhat”.

A megújuló energiák közül a napelemek elterjedése, azok tűzvédelmi hatása, szintén komoly hangsúlyt kapott.  

Megújuló energia – kockázatok és szabályozás

A napelemes rendszerek a tűzeseti tapasztalatok alapján emelt kockázatot jelentenek az épületszerkezetre. Az is kétségtelen, hogy ez a kapcsolat még nem szabályozott – legalábbis nálunk Magyarországon.

A Védelem folyóirat előző számában már megjelent, hogy még hiányos a szabályozás, legalábbis akkor, ha a napelemeket nem integrált módon alkalmazzák, hanem utólag építik be azokat. Ugyanis ezek a saját tartószerkezettel rendelkező, ún. BAPV rendszerek, nem számítanak építési terméknek, ezért nem vonatkozik rájuk a harmonizált termékszabályozás sem. Így nem adható ki számukra a CE jelölés, melyben például a tűzvédelmi osztály is szerepelhetne.

Ez épületszerkezeti besorolás szempontjából komoly fejtörést jelent a tervezőknek és a szakértőknek, ha a teljes épületszerkezetet vizsgálják. Ami egyébként nem zárja ki, hogy egyes országok ne állítsanak fel követelményt legalább a tűzvédelmi osztályt illetően (mint pl. Németország).

Vizsgálat – PIR és ásványgyapot

Célszerű megvizsgálni, hogy a tető és napelem együttes rendszere, mint épületszerkezet tűzzel szembeni viselkedése milyen jellegzetességet mutat! Ez vezette a PU Europe-t abban a két vizsgálatban, amely során az egyikben (EN 13165 szabvány szerinti) PIR hőszigetelést, a másikban (EN13163 szabvány szerinti) ásványgyapot hőszigetelést alkalmaztak. Mindkét esetben a rendszert és az összeépítést azonos módon végezték. A rendszerek elemei, alulról felfelé:

• Acél trapézlemez teherviselő réteg
• Párazáró fólia
• Hőszigetelés (PIR vagy ásványgyapot)
• PVC vízszigetelés
• BAPV napelem rendszer

A rendszer elemeinek tűzvédelmi megbízhatósága érdekében kizárólag az FM Global által minősített elemeket használtak.

Hogy ne érje szó a ház elejét!

Mivel a napelemek és a tetőszigetelő rendszer tűzhatásának vizsgálatára két eltérő szabványos módszer létezik, ezért a teszteket a két műszaki előírás együttes alkalmazásával végezték:

• Az egyik CEN/TS 1187:2012, az EN13501-5 szerinti Broof(t1) tető tűzterjedési osztály meghatározásához,
• a másik a CLC/TR 50670:2016 a napelem rendszerhez.

A vizsgálat lefolyása és részletes bemutatása a PU-Europe honlapján található meg ITT

Vizsgálati eredmények

Az eredmények tükrében az alábbi megállapítások születtek:

A PIR szigetelőréteg sérülése (balra)  ||  Ásványgyapot szigetelőréteg sérülése (jobbra)

• A BAPV napelemek a hőszigetelt tetőrendszerre fokozott tűzhatást, így magasabb tűzvédelmi kockázatot jelentenek.
• A felületen történő tűzterjedés hasonlóan ment végbe mindkét esetben.
• A minősített PIR habos hőszigetelő rendszerek felső néhány centimétere a tűzhatás közvetlen környezetében elszenesedett, ezáltal védőréteget képezve, így védve meg a mélyebben fekvő rétegeket a tűz közvetlen hatásától, és csökkentve a szerkezetbe sugárzó hő hatását. A teljes szerkezet lehűlése a vizsgálat kezdetétől számított 80. perc után kezdődött el.
• Az ásványgyapotos hőszigetelésnél a hőmérséklet emelkedése a rétegrend belseje felé lassabb volt a PIR habhoz képest, de a 80. perc elérése után sem állt le, sőt tovább nőtt, kiterjedt a hőszigetelés teljes vastagságára, és a vizsgálat kezdetét követő 4 órával érte el a csúcspontját.

Hőmérséklet lefolyás: PIR (balra)  ||  Hőmérséklet lefolyás: ásványgyapot (jobbra)

• A PVC vízszigetelés hasonló sérülést szenvedett mindkét esetben.
• Tekintettel a hőhatás erősebb penetrációjára, az ásványgyapotnál a hőszigetelés alatt lévő párazáró fólia a magas hőtől elolvadt.

PIR – A párazáró nem sérült meg (balra)  ||  Ásványgyapot – A párazáró megsérült (jobbra)

Következtetések és szabványosítás

1. A napelemmel szerelt rendszerek esetében a tűzvédelmi kockázat egyértelműen kimutatható.
2. A kockázatok mértékének tisztázásához szükség lehet további vizsgálatokra. A cél annak megállapítása, hogy hogyan viselkedik egy tetőszigetelési rendszer, a felületi kiterjedés, és az átégés szempontjából.
3. Egy ésszerű vizsgálati módszer kidolgozása hatásosabb tűzvédelmi megközelítést jelent, mint egyszerűen kiváltani az éghető hőszigeteléseket nem éghető jellemzőket mutató anyagokkal.

A vizsgálatok alapján elindult a CEN TC 127 szabvány és műszaki előírás kidolgozása, melyben a WG5 számú munkacsoport foglalkozik a tetőkkel. Reméljük, hogy ez a program hamarosan több támpontot tud majd nyújtani az épületek tűzbiztonságával kapcsolatban.

Erről bővebben:

Parlagi Gáspárné, Juhász Imre Hogyan viselkednek a külső tűzzel szemben a tetők? Védelem 2022/5.
Parlagi Gáspárné, Juhász Imre Milyen hatást gyakorol a külső tűz a tetőre? – Példák és tapasztalatok Védelem 2022/5.
Parlagi Gáspárné, Juhász Imre Tetőfedések / tetőszigetelési rendszerek külső tűzzel szembeni viselkedési teljesítményének kiterjesztési lehetőségei I . Védelem 2023/1.

Kiss Attila, műszaki vezető
Kingspan Kft., Újhartyán
e: attila.kiss@kingspan.com
w: www.kingspan.hu

Megelőző tanácsok és veszélyhelyzeti teendők tűz esetére

A tűz kialakulása megfelelő körültekintéssel megelőzhető. Azonban előfordul, hogy minden odafigyelés ellenére tűz keletkezik a környezetünkben. Mit tegyünk ilyenkor?

Megelőző tanácsaink:

Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.

Füstjelzők:

• Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt, CO érzékelőt! A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében!
• Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt! A hálószobákba, és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő-, vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be! Az érzékelőket a mennyezetre, vagy attól maximum 40 cm-re tegyük!
• Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket! Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt!

Menekülési lehetőségek:

• Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni az épület egyes helyiségeiből!
• Gyakoroljuk a menekülést!
• Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró, illetve a biztonsági rácsok nyithatóak-e! A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.
• Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb! A füst és a hő felfelé száll.
• Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra! Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.

Tűzveszélyes anyagok:

• Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot!
• A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hőtermelő berendezésektől távol!
• Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk!
• Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át!

Hőtermelő készülékek:

• Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk!
• Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni!
• Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal, olajjal üzemelő fűtőkészüléket! A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük!
• Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk! A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban! A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük! A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe! A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani!
• A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük!
• Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük!
• A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott!
• Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől!

Gyufa és a dohányzás:

• Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen!
• Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk! Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk! A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le!

Elektromos készülékek:

• Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket! Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal húzzuk ki a konnektorból!
• A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk!
• Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve!
• Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, lehetőleg földelt eszközöket használjunk!
• Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz!
• Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket!
• Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról!

Egyéb:

• Zárt ajtók mellett aludjunk!
• Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését!
• Vásároljunk füst- és hőérzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz- vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében!
• Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat!
• Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről!
• Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).

Mit tegyünk tűz esetén?

Ha a ruhánk meggyulladt:

• Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik!
• Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.!

Ha tűz keletkezett a lakásunkban:

• Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk! Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét! Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset! Soha ne az ujjunkat, vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra!

Mit tegyünk tűz esetén? – panelházakra vonatkozó sajátosságok

• Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!
• A konyhában meggyulladt zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani! A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás az égő zsiradék, olajfedővel történő letakarása.
• Elektromos berendezés vízzel történő oltását megkezdeni csak a hálózatról történő leválasztás után szabad!
• Kiabálással riasszuk a többi lakót!
• Hagyjuk el a házat!
• Ha a lépcsőház sűrű füsttel telített ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni! Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés!
• A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót!
• Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról, hogy a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében!
• A panelházak tűzeseteinél különösen fontos a pánik elkerülése és a veszély helyes felmérése!

 Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltókat

a 105-ös segélyhívó telefonszámon! 

Szemétledobó helyiségek használata

A szemétledobó helyiségek tárolóként történő használata rendkívül tűzveszélyes, és amúgy jogszabálysértő.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében a meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell a rendeletet alkalmazni.

A fenti jogelv – azaz tűzvédelmi követelmény változása esetében az új előírásokat kizárólag az átalakítás körében és mértékében kell alkalmazni – a tűzvédelmi szabályozás rendszerét a kezdetektől meghatározta.

Annak ténye, hogy adott kialakítás 30-40 éve fennáll, önmagában valóban nem legalizálja a jogszabályellenes állapotot. A szemétledobó helyiségek rendeltetésváltozásának tudomásul vételére az illetékes katasztrófavédelmi szerv kizárólag azok egyedi vizsgálatát követően jogosult. Kizárólag ennek keretében ellenőrizhető vissza, hogy a helyiség rendeltetés változásakor betartásra kerültek-e az átalakításkor hatályos előírások. Jellemzően az átalakítás időpontja ismert, ennek megfelelően a nyílászárókra vonatkozó követelmények megállapíthatóak és megkövetelhetőek. Amennyiben nem állapítható meg a rendeltetésváltozás időpontja, úgy a helyiség eltérő használata a hatályos jogszabályok érvényre juttatása mellett történhet.

Födémek lezárása nélkül nincs rendeltetésváltozás

A fentiektől elkülönítendő az az esetkör, amikor a szemétledobó helyiség funkciójához tartozó kialakítás nem lett megszüntetve. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a szemétledobó csőhálózat eredeti állapotában található, a födémek megfelelő lezárása nem történt meg.

Ezen kialakítás a lakók biztonsága szempontjából nem fogadható el, hiszen egy esetleges tűzeset során – a födémáttörések miatt – a tűz akadály nélkül, nagy gyorsasággal végigterjed a szintek között. Az ilyen kialakítások esetében a katasztrófavédelem mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik, azok használatát nem veheti tudomásul.

Mire figyeljünk, hogy biztonságban szórakozhassunk?

A nyár a szabadtéri programok, zenés, táncos rendezvények, nagyszabású fesztiválok időszaka. A szórakozni vágyók ilyenkor számos szabadtéri programból válogathatnak, és akár a szabad ég alatt, de akár kisebb-nagyobb csarnokokban élvezhetik a jobbnál jobb rendezvényeket. Egy-egy rendezvény alkalmával akár hatalmas embertömegek gyűlhetnek össze egy adott területen, ezért a programok szervezőinek kiemelt figyelmet kell fordítani a résztvevők, látogatók biztonságára.

Szabadtéri rendezvény az ezer főt vagy az ötezer négyzetméternyi területet meghaladó, épületen kívül megtartott esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. Ezen belül zenés, táncos rendezvénynek minősülnek azok a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvények, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. A szabadtéri rendezvényeken mindenhol biztosítani kell menekülési lehetőséget annak érdekében, hogy veszély esetén minden résztvevő gyorsan és biztonságos el tudja hagyni a veszélyeztetett területet. A menekülési útvonalat úgy kell kialakítani, hogy egy adott pont negyven méteres körzetét az ott tartózkodók négy percen belül el tudják hagyni. A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén biztosítani kell a menekülési útvonalak megvilágítását (nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható), illetve a menekülés irányát világító biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelöléseket úgy kell kialakítani, hogy a nézőközönség számára kialakított terület bármely pontjáról látható legyen. A menekülési útvonal kialakításánál arra is figyelni kell, hogy annak szabad szélessége legalább két és fél méter legyen. Emellett a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat is biztosítani kell a szervezőknek, melyet a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni. A szabadtéri rendezvény szervezésekor arra is kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy annak tartama alatt minden kétszáz résztvevőre legalább egy fő biztonsági személyzet jusson. Amennyiben az eseményen jellemzően menekülésben korlátozott személyek részvétele is várható, az esetben minden száz főre kell egy biztonsági embert biztosítani. Ha a helyszínen nagyobb kivetítő is található, azon a rendezvény megkezdése előtt, szünetében és a végén be kell mutatni a menekülésre használható útvonalakat, le kell vetíteni a biztonsági tájékoztatót. Kivetítő hiányában a hangosító rendszeren, berendezésen keresztül kell megtenni a tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével. A hangosításnál ügyelni kell arra, hogy a berendezés a terület bármely pontjáról hallható legyen. A szabadtéri rendezvényeken az alábbi tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani: • a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű; • az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű; • a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket. Az ülőhelyek tekintetében fontos előírás, hogy – a padok kivételével – rögzítve legyenek a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz. A jogszabály az ülőhelyek esetében is meghatározza a menekülésre tervezett útvonalak hosszát, a lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélességét. A szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. A rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell a rendezvény megkezdése előtt és annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. Kiemelt (10 000 főt, vagy a 20 000 m2-nél nagyobb területet meghaladó) szabadtéri zenés, táncos rendezvény esetén a jogszabály a fentieken túl további szabályokat is meghatároz. Ha a művelődési, sport, illetve oktatási központokban, valamint a minimum ötszáz fő befogadására alkalmas egyéb épületekben, létesítményekben esetenként olyan rendezvényeket tartanak, amelyek eltérnek azok eredeti rendeltetésétől – legyen az például egy céges rendezvény, bál, vagy koncert –, a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezőjének kell írásban meghatároznia, és azokról a tűzvédelmi hatóságot 15 nappal korábban értesítenie. Ilyen esetekben tűzvédelmi szakember foglalkoztatása kötelező! A szakembereknek az intézmény rendeltetésétől, illetve befogadóképességétől függően különböző képesítési előírásoknak kell megfelelnie, és ehhez kapcsolódóan meghatározott óraszámban, napi 8 vagy 16 órában kell őket foglalkoztatni. Az intézményeknek rendelkeznie kell tűzvédelmi szabályzattal. Ennek melléklete a tűzriadó terv, melynek tartalmaznia kell a helyszínrajzot, szükség esetén a szintenkénti alaprajzokat, továbbá az ötven főnél nagyobb befogadóképességű helyiség maximális befogadási létszámát, a kiürítés-számítás igazolásával. Abban az esetben, ha a rendezvény a vonatkozó tűzvédelmi szabályoknak, biztonsági előírásoknak nem felel meg, a katasztrófavédelem tűzvédelmi bírságot szabhat ki, illetve intézkedhet a rendezvény megtiltására. Mindemellett, ha egy hatósági ellenőrzés során nyer bizonyítást, hogy a rendezvény releváns adatai eltérnek a bejelentett tervektől (jelentős létszámtúllépés az engedélyezettől), az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, azonnali hatállyal felfüggeszti annak folytatását.

​Tilos lesz az égetés az egész országban 2021-től

2020.06.25.

2021 január elsejétől törlik el azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avar, illetve a kerti hulladék elégetését, ami azt jelenti, hogy az erre vonatkozó tilalom országosan általános lesz. A parlament azzal indokolta a módosítást, hogy ezzel a levegő minőségének javítása a cél, valamint a lakosság egészségének védelme, ugyanis uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen a nem megfelelő minőségű levegő miatt.

OTSZ

111. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

225. § (1)419 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

(2)420 Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

225/A. §421 (1) A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(2) Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(3) Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

226. §422 (1) Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2) Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.

(3) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.

(4) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(5) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

 227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b)423 a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter

szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d)424 a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1)bekezdés szabályait kell alkalmazni.

228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méterszéles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Tömlőszállítás – másként

2022. december 12. 08:46

A tűzoltói munka egyik nehéz része a tömlők szállítása, amit ráadásul gyorsan és könnyen kifektethető módon kell megoldani. Nem véletlen, hogy a hagyományos tekercstömlő szállítás helyett számos új megoldást találtak ki. Ilyen például a tömlőcsomagtartó.

A tömlőcsomagok szállításához kitalált hordszíj összefogja a tömlőket, s a tömlők tépőzárral rögzíthetők. A tömlők szállítása és tárolása így sokkal kényelmesebb, és jelentősen csökken a tömlő véletlen összecsomósodásának veszélye.

A rendszerrel a tépőzáras pánt vagy átvezethető a D-gyűrűn a tartós rögzítés érdekében, vagy egyszerűen be kell tekerni a csomagot tépőzárral. A tekercselésnél a kisebb tartóerő miatt a tépőzáras csíkok meglazulnak, amikor nyomást gyakorolnak a tömlőre és így azonnal használhatók.

Fő előnyei:

• kényelmes gumi markolat,
• gyorsan rögzíthető és kioldható,
• öt tépőzáras pánt a tömlő rögzítéséhez,
• alkalmas minden tűzoltó tömlőhöz,
• a jobb láthatóság érdekében fényvisszaverő csíkokkal látták el.

Teljes hossza: 1150 mm, Markolatszélessége: 130 mm

A tömlőköteg átmérője: kb. 90-150 mm

PB-gázpalackok helyes használata és tárolása

TRANSLATE with x

English

Arabic	Hebrew	Polish
Bulgarian	Hindi	Portuguese
Catalan	Hmong Daw	Romanian
Chinese Simplified	Hungarian	Russian
Chinese Traditional	Indonesian	Slovak
Czech	Italian	Slovenian
Danish	Japanese	Spanish
Dutch	Klingon	Swedish
English	Korean	Thai
Estonian	Latvian	Turkish
Finnish	Lithuanian	Ukrainian
French	Malay	Urdu
German	Maltese	Vietnamese
Greek	Norwegian	Welsh
Haitian Creole	Persian

TRANSLATE with

COPY THE URL BELOW

Back

EMBED THE SNIPPET BELOW IN YOUR SITE

Enable collaborative features and customize widget: Bing Webmaster Portal

Back