A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2023. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK

*MSZ EN ISO 21805:2023 Útmutató és ajánlások szellőzőnyílások tervezéséhez, kiválasztásához és telepítéséhez a gázzal oltó rendszerekkel védett zárt terek szerkezeti integritásának megőrzésére (MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 07.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A4:2023 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 4. módosítás (MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 08.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A5:2023 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 5. módosítás (MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 08.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A6:2023 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 6. módosítás (SzK: 08.)

*MSZ EN 14972-6:2023 Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések. 6. rész: Álpadlók és álmennyezetek védelmére kialakított, automata szórófejes oltóberendezések vizsgálati eljárása (SzK: 08.)

*MSZ EN 14972-11:2023 Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések. 11. rész: Kábelalagutak védelmére kialakított, nyitott szórófejes oltóberendezések vizsgálati eljárása (SzK: 08.)

*MSZ EN 13501-2:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőztetőrendszerek kivételével (SzK: 08.)

*MSZ EN 15725:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzzel szembeni teljesítményének kiterjesztett alkalmazása: Alapelvek az EXAP[1]szabványokhoz és EXAP-jegyzőkönyvekhez (SzK: 08.)

*MSZ EN 17020-5:2023 Az ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssági vizsgálata során nyert tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása. 5. rész: A forgó- és csuklópántos fa ajtószerkezetek önműködő csukódásának tartóssága (SzK: 08.)

MSZ IEC/TS 61836:2023 Napenergiát hasznosító fotovillamos energiarendszerek. Szakkifejezések, meghatározások és jelképek (SzK: 08.)

*MSZ EN 50136-2:2013/A1:2023 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések. 2. rész: A felügyelt létesítményi adó-vevő berendezés (SPT) követelményei (MSZ EN 50136-2:2014 módosítása; SzK: 09.)

*MSZ EN 50292:2023 Villamos készülékek a szén-monoxid érzékelésére lakóhelyiségekben, lakókocsikban és hajókon. Kiválasztási, üzembe helyezési, használati és karbantartási útmutató (MSZ EN 50292:2013 helyett, amely azonban 2026. 03. 20-ig még érvényes; SzK: 09.)

*MSZ EN 50518:2019/A1:2023 Riasztásfogadó központ (MSZ EN 50518:2019 módosítása; SzK: 09.)

*MSZ EN IEC 62561-1:2023 Villámvédelmi rendszer elemei (LPSC). 1. rész: Az összekötő elemek követelményei (MSZ EN 62561-1:2017 helyett, amely azonban 2026. 05. 04-ig még érvényes; SzK: 09.)

*MSZ IEC 62262:2023 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok külső mechanikai hatások ellen (IK-kód) (MSZ EN 62262:2002 és az MSZ EN 62262:1995/A1:2002 helyett; SzK: 09.)

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2023 III. NEGYEDÉVBEN MEGHIRDETETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK VISSZAVONÁSA

MSZ 7048-1:1983 Körzeti gázellátó rendszerek. Fogalommeghatározások, csoportosítás, általános követelmények (SzK: 07.)

MSZ 7048-2:1983* Körzeti gázellátó rendszerek. Fogyasztói és csatlakozóvezetékek (helyette alkalmazható az MSZ EN 1775:2008; (SzK: 07.)

MSZ 7048-3:1983 Körzeti gázellátó rendszerek. Elosztóvezetékek védőtávolságai (SzK: 07.)

MSZ 7050-1:1986 Gázüzemű berendezések létesítése. Elgőzölögtető berendezés telepítése (SzK: 07.)

MSZ 7050-5:1985 Gázüzemű berendezések létesítése. Kistartályos gázellátás (SzK: 07.)

MAGYAR NYELVEN MEGJELENT SZAVÁNYOK

MSZ EN 54-1:2021 Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés (2023.07.01.)

MSZ EN 54-3:2014+A1:2019 Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők (2023.07.01.)

MSZ EN 1857:2010 Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton béléscsövek (SzK: 09.)

MSZ EN 1858:2008+A1:2011 Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton idomdarabok (SzK: 09.) 

*Angol nyelven jelentek meg.

Lezárva: 2023. szeptember 30.
Összeállította: Vágvölgyi László építész tűzvédelmi szakértő

Tűzjelzők

A Magyar Szabványügyi Testület 2023. július 1-jén két szabvány magyar nyelvű változatát jelentette meg a tűzjelzők témakörében.

Az MSZ EN 54-1:2021 Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés szabvány meghatározza az MSZ EN 54 sorozatban használatos szakkifejezéseket és meghatározásokat. Megadja azokat az alapelveket, amelyeken a sorozat egyes részei alapulnak, és ismerteti a tűzjelző rendszer elemei által ellátott funkciókat. A dokumentum az épületek és építőipari munkálatok tűzérzékelő és tűzjelző rendszereire vonatkozik. A dokumentum nem vonatkozik az MSZ EN 14604 alkalmazási területébe tartozó füstriasztó eszközökre.

Az MSZ EN 54-3:2014+A1:2019 Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők szabvány általános követelményeket ad meg mind a kültéri, mind a beltéri környezetben használatos hangjelzőkre. Megadja a vonatkozó előírásokat, vizsgálati módszereket és teljesítménykövetelményeket azon éghajlati, mechanikai és villamos zavarok esetén, amelyek felléphetnek az üzemi környezetben. A szabvány nem vonatkozik a hangosbemondó készülékekre, amelyek főleg külső hangforrásból származó vészhelyzeti szöveges üzenetek sugárzására használatosak; és a felügyeleti hangjelzőkre, például a vezérlő- és kijelzőberendezés belső hangjelzőire.

Nagy Gábor

MSZT 2023. július

Vízködös oltólándzsa normál nyomáson – látvány helyett hatékonyság

2019. november 13.

Az eddigi ismereteink szerint kis vízcseppméret, az alacsony vízszállítási teljesítmény az ultramagas nyomású vízsugár jellemzői. Állítólag a legnagyobb bátorság az ismert dolgokat újravizsgálni. Egy lengyel cég, a Telesto szakemberei újragondolták ezt a tételt. Eredményeik és oltási bemutatójuk alapján ezzel az innovációval újra kell gondolnunk a víz szerepét a tűzoltásban. Oltólándzsa megoldásuk pedig a Kelet-Európai „ötletesség” példája.

Vízködös oltás a tűzoltó kezéből

A cél ennek elérése volt, hisz az közismert, hogy egy vízcsepp gőzzé fejlődése során a csepp fizikai térfogata 1600- szorosára nő, így a finomabb szemcseméret nemcsak sokkal hatékonyabb hőelvonást, de lényegesen nagyobb oxigén kiszorítást is lehetővé tesz. Ez az oltás azért annyira hatékony mert 1 liter víz a tűztérben több, mint 1.5 m3 gőzzé alakul. Ez a gőz inert gázként működve kiszorítja az oxigént, s így megszünteti az égés egyik alapfeltételét. Közben a víz, gőzzé alakításához szükséges hőenergiát a tűzből vesszük, aminek eredménye a tűz hűtése.

Vagyis kiszorítja az oxigént az égéstérből, hatékonyan hűti a tüzet és elnyeli a sugárzást.

Ezzel a víz oltóhatását a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk használni, a töredékére csökkentve a szükséges oltóvíz mennyiséget. Ilyen minőségű hatékonyságot eddig az ultra magas nyomású, 200 bar-os vízsugárral tudtak elérni, ahol a vízszállítási teljesítmény 30-50 liter/perc között van.

A céljuk az emberi hajszál 50 µm körüli méretének megfelelő, az első osztályú vízködnél is kisebb cseppméret elérése volt. Amikor ez megvolt, akkor az új fejlesztésű sugárcsöveik mellé vízköd oltólándzsákat is kifejlesztettek.

Vízköd oltólándzsák

Az oltóládzsák lényege, hogy nem kell a helyiségbe behatolni. A filmekben látványosan bemutatják, hogy a magasnyomású oltólándzsa vízsugara átfúrja a falat és a víz ezen keresztül hatol be a zárt térbe. Az ultramagas nyomás létrehozása rendkívül drága, ők a normál gépjárműfecskendő, normál szivattyújáról elérhető nyomással akartak vízködöt bejuttatni a zárt térbe. Itt jött az ötletesség! Vettek akkumulátoros Hilti fúrókészletet külön betonhoz és fémhez szükséges fúrószárral. A fúróval fúrt 25 mm-es lyukon keresztül a fúvóka bejuttatható a helyiségbe, a víz pedig kívülről biztosítható. A lándzsa 1,7 kg súlyú, a teljes hossza 67 cm, amelyből két típust fejlesztettek.

https://youtu.be/RYI64uWdvpQ

A LancePro 1 oltólándzsa használható zárt helyiségek, garázsok tüzeinek oltásához 1000 m³-ig a helyiségbe való behatolás nélkül. Ez egy elég tekintélyes méretű 20x20 m-es, 2,7 m magasságú helyiség oltására elegendő.

A LancePro 2 oltólándzsát elsősorban padlások és szobák oltására tervezték. Az oltólándzsa bejutatása a mennyezeten vagy a falon keresztül történik a helyiségbe, épületbe való behatolás nélkül.

Az oltólándzsák fő adatai

Változott a szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek
karbantartásának folyamata

2023. május 25. 09:24

Kikerült a hatósági felügyelet alól a szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek
palackjainak nyomáspróbája, ezt a Kormány 153/2023. (IV. 27.) Korm.
rendelete hirdette ki és a változás május 12-én hatályba lépett. Mi a
tűzoltókészülék ellenőrök, és mi a készenlétben tartók feladata?
Az eddigiekben jellemzően néhány, karbantartó műhellyel rendelkező
vállalkozás gyűjtötte össze a szén-dioxiddal oltó készülékeket és a
kormányhivatalnál felkért kazánbiztos volt az akinek a felügyelete mellett
lehetett elvégezni ezen tűzvédelmi eszközök nyomáspróbáját. A kazánbiztos
jelölte meg a palackokon úgynevezett „beütéssel” az elvégzett és a következő
nyomáspróba esedékességének idejét. Ez 2023. május 12-től megváltozott.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szén-dioxiddal oltó eszközök
karbantartására jogosult karbantartó műhelyek már önmaguk is elvégezhetik e
tűzoltó készülékek karbantartását. A technikai feltételeket a műhelyek
biztosítják, a szükséges bejelentést – azoknak, akik eddig nem foglalkoztak
eddig ezzel a tevékenységgel – a katasztrófavédelmi hatóság felé kell megtenni.
A nyomáspróba elvégzését a karbantartó vállalkozások fogják jelölni.
A készenlétben tartónak tehát nem változik a feladata, a nyomáspróba meglétét
ugyanúgy ellenőrizni kell, mint eddig.
A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék
A szén-dioxiddal oltó berendezések palackjának nyomáspróbájára azért volt
szükség, mert nyomástartó berendezésnek minősülnek, sőt a CO2 esetében az
oltógáz sokkal magasabb nyomáson van beletöltve a palackba, mint pl. a habbal
oltók vagy a porral oltók esetében. A szén-dioxid rendkívül hatásos oltóanyag,
kiszorítja az oxigént, megszüntetve ezzel az égés egyik feltételét.
•Zárt helyiségekben történő alkalmazásakor emiatt kellő figyelemmel kell
eljárni.

•Ezek az oltóeszközök elsősorban B, C tűzosztályú tüzek oltására alkalmasak,
azaz éghető folyadékok és éghető gázok tüzének oltására alkalmazzák.
Jellemzően 2 és 5 kg-os kiszerelésben vannak készenlétbe helyezve.
•Az áramot nem vezeti, így feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására
is alkalmas.
•Fémek és szerves szilárd anyagok tüzének oltására nem alkalmazható.
Szabvány szerint kötelező szén-dioxiddal oltót elhelyezni pl. lift gépházaknál,
de szerverterméknél, muzeális értékeknél is előszeretettel alkalmazzák.
Szabó Tamást, a TSZVSZ Tűzoltó felszerelések és tűzoltó készülék
tagozatának újdonsült vezetőjét kérdeztük a változásról:
Mit jelent ez a szakmára nézve?
Várhatóan az eddigieknél több karbantartó vállalkozás fogja saját maga
elvégezni ezen palackok nyomáspróbáját, hiszen ez a változás egyfajta
könnyítés az eddigiekhez képest. Természetesen a vonatkozó előírásokat
továbbra is be kell tartani, a palack nyomáspróbát el kell végezni, az elvégzett
munkát jelölni és dokumentálni kell.
Mi a TSZVSZ álláspontja a jogszabály módosulása kapcsán?
A TSZVSZ júniusban tartani fog egy szakmai egyeztetést, megbeszélést, ahol
kialakítjuk részletes javaslatunkat annak érdekében, hogy a változás után is
egységes legyen minden karbantartó műhelyben az, ahogy eljárunk a
CO2 palackok nyomáspróbájával kapcsolatban. Javaslatot fogunk tenni BM
OKF felé az “Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás” TVMI módosítására is.
Az biztosan állítható, hogy a TSZVSZ-en belül tevékenykedő karbantartó
szervezetek továbbra is az elvárható legjobb minőségben fogják ezeket a
munkafolyamatokat elvégezni.
Hogyan kellene jelölni az elvégzett nyomáspróbát, szerkezeti vizsgálatot?
Az biztos, hogy a palackba történő “beütéssel” maradandó módon továbbra is
jelölni kell a mostani nyomáspróba és a következő nyomáspróba idejét. Így
ebben nincs változás. Viszont elmarad a hatósági beütés a “kazánbiztosi jel”, de
a karbantartó szervezet jelölése látható lesz a palackokon.
Van-e teendője a tűzoltó készülék karbantartó műhelynek, ha CO2
nyomáspróbát akar végezni?
Ha eddig is végezte ezt a tevékenységet, akkor nincs különösebb teendője. Ha
eddig nem nyomáspróbázott CO2 palackot, akkor meg kell teremtenie ennek
műszaki, eszközbeli feltételeit – pl. CO2 nyomáspróbázó és töltő berendezés
beszerzése – és a tevékenység végzésére vonatkozó bejelentéssel kell élnie az
illetékes katasztrófavédelmi hatóság felé.
A szén-dioxiddal oltó készülékek karbantartásáról, ellenőrzéséről készülő
naplók vezetését a fenti módosítás nem befolyásolja, sem papír alapú, sem a
korszerű, elektronikusan vezetett üzemeltetési naplók használata esetén sem.
Fekete Attila fejlesztési vezető

Hogyan használjuk a tűzoltó készüléket?

2023. május 15. 07:00

Ebben ugyan semmi újdonság nincs, de az oktatásban soha nem lehet eléggé hangsúlyozni az oltókészülékek használatát. Helytelen használat esetén ugyanis az egyébként hatékony töltetmennyiség pillanatok alatt kiáramlik, miközben a tűz tovább ég és terjed. Ettől kialakul az a nézet, hogy a készülékek nem jók, pedig a legjobb eszköz is alkalmatlan, ha nem jól kezelik.

Oltóanyag egység és gyakorlottság

Az üzemi tűzvédelmi szakemberek számára az „oltóanyag-egység” (OE) az irányadó a készülékek kiválasztásánál. Ez egy olyan segédmennyiség, amely lehetővé teszi különböző típusú tűzoltó készülékek esetében a teljesítmények összehasonlítását és a tűzoltó készülékek oltásteljesítményének összeadását. Az oltásteljesítmények önmagukban persze nem összehasonlíthatóak, azaz nem lehet kijelenteni, hogy egy 5A és egy 8A tűzosztályú készülék együttes készenlétben tartása, vagy egy darab 13A teljesítményű készülék nyújt nagyobb védelmet. Ez az épület tagolásától, a dolgozók képzésétől, összetételétől is függhet.

Másrészt célszerű figyelembe venni, hogy

• a készüléken feltüntetett maximális oltásteljesítményt gyakorlott szakemberekkel érték el, ez egy gyakorlatlannál kevésbé valószínű,
• a nagyobb töltetmennyiség és a lassabb kiáramlási sebesség ugyancsak a gyakorlatlanokat segíti.

Gyakorlat teszi a mestert

A legjobb egy rövid elméleti oktatást követően a tűzoltókészülékkel történő oltás gyakorlása. Az elméleti oktatáshoz néhány egyszerű ábra nyújthat segítséget.

Betiltják a habképző anyagokat?

2023. április 24. 08:41

A régi viccet idézve: a hír igaz, de nem Oslóban, hanem Moszkvában és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. A kérdés viszont a legkevésbé sem vicces, ugyanis mindannyiunk egészségét, a környezetünket és a cégek zsebét is érzékenyen érinti. A fluorozott filmképző habanyagok ugyanis valóban tiltólistára kerülnek. Mi, miért és hogyan?

Ahogy a halon?

Emlékezhetünk a halon szédületes karrierjére, majd a betiltására, valami hasonló részesei vagyunk most, de azért mégsem abban a formában. Ugyanis a halont tényleg betiltották és gőzerővel megindult a halon helyettesítő anyagok fejlesztése, de az eredmény csak részsikerekben mérhető.

Mi van a habképző anyaggal? Most akkor betiltják vagy sem? Ha igen miért? Mikortól?

• A PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagokat 2020. júliustól nem szabad tűzoltásra felhasználni.

• 2025. július 4-ig olyan helyeken engedélyezett az alkalmazásuk, ahol a teljes elfolyó oldatmennyiség összegyűjtése és ártalmatlanítása megoldott. 

Kit érint mindez?

• Azt a céget, amelyik habképző anyag tárolására kötelezett;

• habbaloltó tűzoltó készüléket tart készenlétben.

• A habképző anyagot felhasználó tűzoltóságokat, elsősorban a hivatásosokat és létesítményieket.

Röviden: Már az ezredfordulón ismertté vált, hogy a kiváló oltási képességekkel rendelkező vizes filmképző habanyagok fluortenzid komponensei környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot hordoznak. A 3M a 2000-es évek elején beszüntette az addig vezető márkának tartott Light Water habanyagainak gyártását és kivonult az oltóanyag-piacról. Most újabb lépések következnek. Mit lehet tenni? Mit választhatunk?

Ebből az következik, hogy a habképző anyagokból csak a fluortartalmúakat érinti a tiltás, a többit nem. Persze az is igaz, hogy eddig szinte alig volt nem fluortartalmú habanyag forgalomban. Ma már van un. zöld habképző anyag és a fejlesztések gőzerővel, jelentős sikereket elérve, folynak. Nem mindegy azonban, hogy mit, mikor, és mire cserélünk le.

Ezekre a kérdésekre Szabó Attila alezredes a Tűzvédelmi Kutató Intézet vezetője a Védelem 2023. évi 2. számában részletes választ ad. Felvillantja az ide vezető utat, a várható lépéseket és ezzel az optimális döntéshez ad szakmai és gazdaságossági szempontokat.

A tűzoltóságok számára fontos információ, hogy az új habképző anyagokat, másként, más oltástaktikai megoldásokat alkalmazva lehet hatékonyan felhasználni. Ennek tesztelésére, a módszerek kidolgozására a FER tűzoltóság kiterjedt vizsgálatokat kezdett. A későbbiekben ennek tapasztalatairól beszámolunk.

Mire jók a habbal oltó tűzoltó készülékek? Betiltják őket?

2023. április 25. 07:00

Végre eljutottunk oda, hogy ma már nálunk sem a „porral oltó” a tűzoltó készülék szinonimája. Egyre több habbal oltót használunk. Erre jön egy olyan hír (álhír), hogy betiltják ezeket a készülékeket, pedig bizonyos helyekre a legjobb választás. Hova jók a habbal oltó tűzoltó készülékek? Mit tiltanak be? Miért nem tiltják be őket? Mégis mire kell felkészülni a cégeknek?

Miért kell habbal oltóval bajlódnunk?

Ott a jó öreg porral oltó, mindenre jó és olcsóbb is! – hallhatjuk számtalanszor. Pedig egyik állítás sem igaz: nem mindenre jó és élettartam és oltási szempontból nem is olcsóbb.

Félreértés ne essék: jó a porral oltó tűzoltó készülék, de nem mindenhova, sőt, nagyon sok helyre nem igazán jó, ahol ma még mindig használjuk.

Mire, hova nem jó a porral oltó? Oda ahol

• a hűtőhatás is szükséges a visszagyulladás elkerülése érdekében;

• a por több kárt okoz a berendezésben, mint a tűz,

• fontos a láthatóság fenntartása,

• számítanak a tűzoltást követő kárfelszámolás, mentesítés költségei.

Ezeket a habbal oltó jobb hatásfokkal teljesíti! Ezért használják kereskedelmi, irodai területeken, bankokban, oktatási- és egészségügyi intézményekben és az iparban. Lehet fagy ellen nem védett és fagyvédett kivitelben alkalmazni. 

A B tűzosztályba tartozó tüzek oltásában a habbal oltás az egyik leghatékonyabb és főként legkevesebb járulékos szennyezéssel járó tűzvédelmi megoldás a tűzoltó készülékek választékában. Azonban a különböző fluorozott felületaktív anyagok ipari alkalmazásának tilalma és környezetvédelmi célú szabályok ezt a felhasználói területet is érinteni fogják. Az eddig forgalmazott filmképző habanyag tartalmú habbaloltó készülékek fluorvegyület tartalmuk miatt tiltó listára kerülnek.

Mit lehet, mit kell tennie a cégeknek a régi habbal oltó tűzoltó készülékeikkel?

A hivatkozott jogszabályok által szabályozott PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagokat 2020. júliustól nem szabad tűzoltásra felhasználni, de 2025. július 4-ig olyan helyeken engedélyezett az alkalmazásuk, ahol a teljes elfolyó oldatmennyiség összegyűjtése és ártalmatlanítása megoldott. 

Ennek a tiltásnak hatása lesz számos olyan létesítményre is, ahol PFAS-t tartalmazó habbal oltó tűzoltó készülékek vannak készenlétben. Ezt követően ugyanis a PFAS-t tartalmazó tűzoltó készülékek csak nehezen teljesíthető feltételek mellett lesznek engedélyezettek.

Készülék csere, új beszerzése – Mi a teendő?

Ha a régi fluortartalmú tűzoltó készüléket rövid időn belül le kell cserélni, vagy új habbal oltó készüléket kell beszerezni (első beszerzésekor), vagyis az A + B tűzosztályú tüzek oltásához kell hatékony oltóanyagot választani, akkor ezentúl csak fluormentes habbal oltó tűzoltó készülékeket célszerű beszerezni. Így ezeket az eszközöket nem kell nagy költséggel lecserélni vagy átalakítani, amikor a fluortilalom a tűzoltó készülékekre is életbe lép.

Mi a teendő, ha az oltóanyagot cserélni kell?

Ha az üzemeltetők, karbantartók ma még újra is töltik a tűzoltó készüléküket fluortartalmú oltóanyaggal, akkor azt kell feltételezniük, hogy a tilalom életbe lépésekor – vagyis jóval a következő esedékes karbantartási célú csere előtt – már várhatóan nem használhatják azokat.

Általánosságban a szabályozott vegyületeket tartalmazó készleteket hulladékként kell kezelni. Emiatt a javító szervezetek által visszanyert töltet sorsa és státusza is problémákat vet fel. Az ilyen anyagok környezetbe történő kijutását meg kell akadályozni és a szabályozott vegyületeket tartalmazó anyagokat meg kell semmisíteni. A jelenleg ismert és elfogadott folyamat erre a célra az égetés.

Mit tehet a készenlétben tartó?

Adódik a kérdés: ki kell-e dobni a régi készülékeket vagy a fluortartalmú habbal működő tűzoltó készülékek átalakíthatók fluormentes készülékekké? Lecserélhető-e a meglévő készülékekben lévő töltet környezetvédelmileg elfogadható habképzőanyagra?

Több gyártótól szerzett értesüléseink szerint 2023-tól a meglévő habbal oltó tűzoltókészülékek egyes típusainak átalakítása, meghatározott alkatrészek felhasználásával vizsgált és engedélyezett módon megoldott lesz. Erre vonatkozóan célszerű a forgalmazókkal, karbantartókkal egyeztetni.

Az átalakításkor a készenlétben tartónak figyelembe kell venni

• a tűzoltó készülék korát,

• a költség-haszon tényezőt,

• a töltetmódosítás miatt esetlegesen megváltozott oltásteljesítményt, és ezzel összefüggésben

• a korábbihoz képest eltérő előírt oltókészülék darabszámot.

Az átalakított eszközöknek rendelkezniük kell egy hivatalos tanúsító szervezet érvényes elismerésével.

A tulajdonos vagy a készenlétben tartó ugyanis a tűzoltókészülékeit önkényesen nem módosíthatja.

Az oltóanyag cseréjét a karbantartást végző vállalkozás is csak akkor teheti meg, ha a gyártó elvégeztette a régi készülék minősítését valamely alkalmas új oltóanyagra. Ha esetleg ehhez kapcsolódóan valamely alkatrész módosítására is szükség van, úgy a módosításnál arra is figyelemmel kell lenni.

Májusi szabványeső – új csúcs

2023. május 18. 08:03

 Május elején 287 szabványváltozást történt. 152 új szabvány jelent meg, 116-ot visszavontak, 9-et helyesbítettek és 10-et magyar nyelven adtak közre. Ezek közül 9-re hívjuk fel a figyelmet. Ebből a szakterületünket 8 új szabvány érinti. Sprinkler, osztályba sorolás, ajtók-és nyitható ablakszerkezetek, kishajók tűzvédelme, lobbanáspont meghatározása. A ráadás: az építmények fenntarthatósága.

13 Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

• MSZ EN 12259-13:2023 Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler- és vízpermetező berendezések részegységei. 13. rész: ESFR-sprinklerek
• MSZ EN 13501-6:2018+A1:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 6. rész: Osztályba sorolás az erősáramú, jelző- és távközlőkábelek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálata során kapott eredmények felhasználásával
• MSZ EN 15269-3:2023 Ajtó-, redőny- és nyitható ablakszerkezetek, valamint szerelvényeik/vasalataik tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 3. rész: Forgó- vagy csuklópántos faajtók és nyitható faablakok tűzállósága
• MSZ EN 17020-1:2023 Az ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssági vizsgálata során nyert tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása. 1. rész: A forgó- és csuklópántos acél ajtószerkezetek önműködő csukódásának tartóssága
• MSZ EN 17020-2:2023 Az ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssági vizsgálata során nyert tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása. 2. rész: Az acél redőnykapuk önműködő csukódásának tartóssága
• MSZ EN 17020-3:2023 Az ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssági vizsgálata során nyert tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása. 3. rész: Az acél tolóajtó-szerkezetek önműködő csukódásának tartóssága

47 Hajóépítés és tengeri létesítmények

• MSZ EN ISO 9094:2023 Kishajók. Tűzvédelem (ISO 9094:2022)

75 Kőolajipar és a vele kapcsolatos technológiák

• MSZ EN ISO 3679:2023 A lobbanáspont meghatározása. A belobbanás és a be nem lobbanás, valamint a lobbanáspont meghatározása kis mennyiségű mintán végzett zárt tégelyes vizsgálóval (ISO 3679:2022)

91 Építőanyagok és építés

• MSZ EN 17672:2023 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozatok. A végfelhasználókkal való kommunikáció horizontális szabályai

Ezek a kérdések a tűzvédelmi tervezők munkáját is érintik.

Áprilisi szabványok – válságkezeléstől a kéményekig

2023. április 18. 08:31

 Április elején 255 szabványváltozást történt. 140 új szabvány jelent meg, 101-et visszavontak, 5-öt helyesbítettek és 9-et magyar nyelven adtak közre. Ebből a szakterületünket egy új szabvány érinti, mégis ötre hívjuk fel a figyelmet. A válságkezelés, villamos kábelek, veszélyes anyag tartályok és kémények a listában.

Új szabványok

03 Szolgáltatások. Vállalatszervezés, irányítás és minőség. Adminisztráció. Szállítás. Szociológia

• MSZ EN ISO 22361:2023 Társadalmi biztonság. Válságkezelés. Irányelvek (ISO 22361:2022)

13 Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

• MSZ EN 50576:2023 Villamos kábelek. A tűzzel szembeni viselkedés vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása

• MSZ EN 15969-2:2023 Tartályok veszélyes áruk szállítására. Digitális illesztőegység az adatátvitelhez a tartályos jármű és a helyhez kötött berendezések között. 2. rész: Általános és logisztikai adatok

91 Építőanyagok és építés

• MSZ EN 13084-9:2023 Szabadon álló égéstermék-elvezető berendezések. 9. rész: Életciklusmenedzsment. Felügyelet, ellenőrzés, karbantartás, javítás és jelentéstétel. Szükséges műveletek és intézkedések

Magyar nyelven megjelent

• MSZ EN 1443:2019 Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények

Referenciaszabvány a kémények összes termékszabványához

2023. április 19. 08:58

2 023. április 1-jén jelent meg az MSZ EN 1443:2019 Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények szabvány magyar nyelvű változata, amelyet az MSZT/MB 114 Kémények nemzeti szabványosító műszaki bizottság dolgozott ki.

A szabvány követelményeket és alapvető teljesítményi feltételeket határoz meg az égéstermék-elvezető berendezésekre, a béléscsövekre, összekötő égéstermék-vezetékekre (a korábbi szabvány összekötő elemként határozta meg), alkotóelemekre és tartozékokra.

A szabvány megkülönböztet szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezésekhez használt, koromégésnek ellenálló, valamint csak folyékony és gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezésekhez használt, koromégésnek nem ellenálló égéstermék-elvezető berendezéseket, béléscsöveket, összekötő égéstermék-vezetékeket, idomdarabokat és tartozékokat. A szabvány a fentiek figyelembevételével rögzíti, hogy a koromégésnek nem ellenálló alkotóelemek és tartozékok nem alkalmasak szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezésekhez.

Ezen túlmenően a szabvány meghatározza a jelölésre, az utasításokra, a termékinformációra vonatkozó minimumkövetelményeket is, és útmutatást nyújt a teljesítmény állandóságának értékeléséhez és ellenőrzéséhez.

A szabvány nem alkalmazható a szabadon álló égéstermék-elvezető berendezésekre és a nem CE-jelölésű alkotóelemeket tartalmazó, külön rendelésre készült égéstermék-elvezető berendezésekre.

A dokumentum visszavonja és helyettesíti az MSZ EN 1443:2003-at. A kidolgozása során felülvizsgálták az előzményszabványban szereplő szakkifejezéseket és fogalom-meghatározásokat.

Az előzményszabvány fűtőberendezéseket definiált, a felülvizsgált változata tüzelőberendezéseket határoz meg égésterméket termelő egységként, amelyek lehetnek például fűtőberendezések, főzőberendezések, motorok, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezések.

Az égéstermék-elvezető berendezés meghatározása is összetettebb: olyan héjból vagy héjakból álló, egy vagy több járatot körülzáró szerkezet, amely az égéstermékeket bármely tüzelőberendezésből a külső légtérbe vezeti.

Az alkotóelemek között megjelenik a támasz, az illesztés és a kitorkolló idomdarab.

Az égéstermék-elvezető berendezés megjelölésében változás, hogy megjelenik a távolság az éghető anyagoktól és annak a vizsgálószerkezetnek a típusa, amellyel a terméket vizsgálták.

Az EN 1443:2019 szabvány – az MSZ EN 1443:2019 forrásdokumentuma – kidolgozói felülvizsgálták a korrózióállósági osztályok és nyomásosztályok táblázatait, ezek részletesebbek, mint a korábbi kiadásban található táblázatok és jobban kitérnek a szilárd tüzelőanyagokra. Részletes táblázatok találhatók a vizsgálószerkezetek típusára és felépítésére. A szabvány több példát tartalmaz a különböző kialakítású égéstermék-elvezető berendezések teljesítménynyilatkozatára és azok részletes tartalmára, valamint CE-jelölésére.

A szabvány referenciaként szolgál a CEN/TC 166 Kémények európai műszaki bizottság összes termékszabványához.

MSZ EN 1443:2019 Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények szabvány magyar nyelvű változata

Új megoldás: drónok figyelnek a tűzoltók testi épségére

2023. április 12. 09:07
Drón + viselhető szenzorok + 5G = biztonságosabb beavatkozás?
Amerikai kutatók azon dolgoznak, hogy ez a képlet
megvalósulhasson. A virginiai George Mason Egyetem projektjének
alapja – a szokásos drónos megfigyelés mellett – egy viselhető
érzékelő, az erről kapott jelek pedig a drón(ok)on keresztül egy
központi figyelőalkalmazásban gyűlnek, így a kárhelyparancsnok
pontosabb képet kaphat a beavatkozók helyzetéről.

Hőkép és RTK

Az ún. RTK (Valós-idejű Kinematikus) mérési módszert az 1990-es évek elején fejlesztették ki
elsősorban a földmérők pontossági igényeinek kielégítésére. Ez volt az első olyan technológia,
aminek segítségével valós időben centiméteres pontossággal meg lehetett határozni egy mozgó
vevő térbeli helyzetét. A George Mason Egyetem kutatói jelenleg egy olyan projekten dolgoznak,
amely ezt a drónok esetében jól bevált technológiát egészítik ki olyan viselhető szenzorokkal,
amelyek az egyes tűzoltók helyzetének még pontosabb meghatározásában segítenek beavatkozás
közben.
A jelenlegi dróntechnológia lehetővé teszi a különféle épületek, nyílt terek, romok pontos
leképezését, ráadásul hőkamerával kombinálva rendkívül jól felmérhetők a tűzgócok, veszélyes
területek is. A képek és hangok továbbításával pedig akár kétirányú kommunikáció is
megvalósítható.

Szenzor és 5G

Az újdonság egyrészt a viselhető szenzor, másrészt viszont az 5G-n alapuló adattovábbítási
módszer, amely – legalábbis a kutatók elmondása szerint – pontossá és gyorssá teszi az azonosítást.
Az 5G hálózat a sebesség mellett többek között támogatja például az ún. hálózatszeletelést (network
slicing) is, melynek lényege a hálózat kapacitásának rugalmas elosztása. (Az egyes szeletek
jellemzői az általuk lefedett felhasználók aktuális igényeihez igazodnak ahelyett, hogy a korábbi
technológiák mintájára, előre meghatározott paraméterekkel alul- vagy túlműködnének, továbbá
nagyobb kiberbiztonságot is nyújtanak.)

Szeletelt hálózat?

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az információ továbbítása során előfordulhat, hogy az információk
bizonyos része elveszik a rosszabb minőségű kapcsolat miatt. A hang- és a képfolyam esetén ilyen
kisebb-nagyobb adatvesztések szinte mindig előfordulnak, ez ugyanakkor csak rosszabb minőségű,
de még mindig értelmezhető képet és hangot jelent. A tűzoltó pozícióját jelző adat azonban érthető
okokból kulcsfontosságú. Itt jön képbe a „szeletelés”: a szenzor a drón felé ezt az információt egy
ilyen virtuális „szeletben” elkülönítve, egy sokkal kisebb adatcsomagban küldi. Ez pedig a
késleltetést gyakorlatilag nullára csökkenti, és biztosítja, hogy ez az információ mindenképpen
célbaérjen, még akkor is, ha a videó vagy a hang kimarad egy kis időre.
A gyakorlati tesztek a virginiai tűzoltóság részvételével előreláthatóan 2025-ben kezdődnek majd.

Mit kell figyelembe venni az emelőpárnák cseréjekor?

2023. május 15. 09:00

Az emelőpárnák a mindennapi műszaki mentés nélkülözhetetlen eszközei, mint biztonsági berendezések, ezeknek is van engedélyezett élettartama. A kék színű Holmatro HLB emelőpárnák cseréjének lehetőségeit ennek alapján járjuk körbe. Nézzük meg: mire van szükségünk, mit tudnak az egyes emelőpárnák, mi szolgálja a biztonságot?

Színek, élettartam – Holmatro emelőpánák

Ahogy már jeleztük, a világ egyik vezető gyártójaként a Holmatro évtizedek óta gyárt, illetve forgalmaz emelőpárnákat. Ezeket a HLB összefoglaló név alatt, ami nem ördögös elnevezés, csupán HLB = Holmatro Lifting Bag = Holmatro Emelő Párna nevet takarja.

Az emelőpárnák engedélyezett élettartama 15 év!

• Az első széria fekete színű kevlár szálas emelőpárnái a 2004. december végéig gyártották, így  ezek 2020 óta már nem lehetnek készenlétben.
• A II. kék szériát 2005-2018-ig gyártották, így 2005-ös gyártásúak 2020-ban, a 2006-os gyártásúak 2021-ben, a 2007-es gyártásúak 2022-ben, a 2008-as gyártásúak 2023-ban lehetnek még készenlétben. A 2009-es gyártásúak cserjéről is időben gondolkodni kell.
• A Holmatro 2018 vége óta, a legmodernebb 12 bar nyomású emelőpárnákat forgalmazza a Holmatro.

Tehát a lejáró kék színű Holmatro HLB emelőpárnák cseréjénél már a 12 báros emelőpárnákkal tervezhetünk.

Ezek a 12 báros emelőpárnák 3 méretcsoportban készülnek:

Méretkategóriák balról jobbra: kicsi (HLB 2, HLB 6, HLB 8), közepes (HLB 11, HLB 16, HLB 21, HLB 31, HLB 38), nagy: (HLB 53, HLB 63, HLB 85, HLB 96). Megjegyzés: a HLB után álló szám az emelőpárna emelőképessége tonnában.

A HLB 12 bar nyomású emelőpárnák főbb jellemzői

• 50%-al nagyobb emelőerő: A 8 bar helyett 12 bar lett az üzemi nyomás! Ebből következik, hogy egy azonos méretű (felületű) 12-bar-os emelőpárna 50%-kal nagyobb emelő-kapacitással bír, mint az azonos méretű 8 bar-os. Másképpen megfogalmazva, ugyanazt az emelőerőt egy kisebb és könnyebb 12-bar-os emelőpárna biztosítja.
• Biztonságos kezelhetőség: az új vezérlőegység gombjai lehetővé teszik a légáramlás pontos, elmozdulás arányos szabályozását, ezáltal a kontrollált és biztonságos emelést. Az emelés leáll, amint a gombot elengedjük (holtember funkció). A vezérlőegység biztonsági csatlakozói és a tömlők két lépésben oldódnak, hogy a tömlő lecsatlakozása előtt a vezérlőegység nyomás mentesítve legyen.
• Egyszerű használat: 

Az emelőpárnáknak számos felhasználóbarát jellemzője van:

• Hordozófogantyúkkal rendelkeznek a 11 tonnás, és annál nagyobb párnák, Integrált vulkanizált kialakítás.
• Csúszó betét 8 tonnás, vagy nagyobb párnák az egyszerű behelyezés, és szállítás érdekében.
• Emelőképesség, emelőmagasság, műszaki adatok és a biztonsági figyelmeztetések jelzése az emelőpárna mindkét oldalán.
• A levegő bevezető csatlakozó merőleges elhelyezése megkönnyíti és biztonságosabbá teszi az emelőpárna tárolását és elhelyezését a teher alatt
• Beépített porvédő sapka a levegő bevezető csatlakozóhoz
• A párna közép vizuálisan jelölve, amely segíti a párnák egymásra helyezését
• QR-kód, amely hozzáférést biztosít a szerviz-szolgáltató eszközkezelési programjához, beleértve a műszaki információkat, az ellenőrzési előzményeket és az új ellenőrzési dátumokat.
• Fényvisszaverő jelölések minden sarkon és középen, a jobb láthatóság a sötétben
• Csúszásgátló profil az emelőpárna mindkét oldalán az optimális tapadás érdekében
• Betétek az emelőszemekhez a 21 tonnás, vagy annál, nagyobb emelőpárnáknál, lehetővé téve a biztonságos, jól irányítható függőleges elhelyezést, mozgatását.

Kompatibilitás a 8 bar-os rendszerrel

A 12-bar-os emelőpárnák 8 bar nyomáson is használhatók, de ez alacsonyabb emelési képességet eredményez.

Ezek a lehetőségek:

• A 12 bar emelőpárna kompatibilissé tehető a 8 bar-os rendszerrel, a AA M8-F12 levegő adapter (350.182.107) segítségével.
• A 12 bar-os emelő párna csatlakozója, 8 bar-os csatlakozó dugóra cserélhetői (390.511.155).

Figyelem: A 8 bar-os emelő párnára 12 bar-os csatlakozót szerelni TILOS, mert az veszélyes helyzetet teremt!

Hogyan válasszunk 8-bar-os helyett 12-bar-ost?

8-bar-os emelő párna ekvivalenseit az alábbi adatok alapján lehet kiválasztani:

• Teherbírás
• Nyomás
• Méret
• Emelési magasság

Ha az üzemi nyomás 12 bar lesz, és közel ugyanolyan emelőképességet akarunk biztosítani, akkor a 8-bar-os HLB emelőpárnák helyett az alábbi 12-bar-os emelőpárnát javasolt kiválasztani:

Ebben az esetben az emelőpárnák emelési magassága is közel azonos lesz.

A 12-bar-os rendszerre való áttérés esetén hivatalosan új nyomáscsökkentő, vezérlőegység, tömlők, és leválasztó-tömlők kellenek.

Elvileg egy 8-bar-os rendszer is átalakítható 12-bar-ossá. A reduktor átállítható 8-ról 12-bar-ra, a vezérlőegység a biztonsági szelepek és a tömlőcsatlakozók cseréjével szintén átalakítható 12-bar-ossá, de a tömlőket és a leválasztó tömlőket mindenképpen ki kell cserélni.

Ha az üzemi nyomás 8 bar marad (régi nyomáscsökkentő, vezérlőegység, tömlők), és közel ugyanolyan emelőképességet akarunk biztosítani, akkor a 8-bar-os HLB emelőpárnák helyett az alábbi 12-bar-os emelőpárnát lehet kiválasztani:

Ebben az esetben az emelőpárnák emelési magassága kisebb lesz, és minden tömlőhöz biztosítani kell egy AA M8-F12 (350.182.107) levegő adapter.

Az alaposabb összehasonlítás érdekében a régi 8- és az új 12-bar-os emelőpárnák adatai:

A 8 bar nyomású közepes méretű emelőpárnák adatai:

A 12 bar nyomású közepes méretű emelőpárnák adatai:

Laczkó Péter
divízióvezető
SziFire Kft.

VII. Tűzesetek vizsgálata és tapasztalatai konferencia

2024. január 08. 12:33

Immár hetedik alkalommal rendezte meg a „Tűzesetek vizsgálata és tapasztalatai” elnevezésű konferenciát a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács és a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzmegelőzési Bizottsága. A 2023. július 5-én Kecskeméten megtartott rendezvény megszervezésében a Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja, valamint az MMK Tűzvédelmi Tagozat és a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesület is részt vett.

Az esemény fővédnöke Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveleti főigazgató-helyettese volt. Összesen több mint háromszáz szakember vett részt a helyszínen, valamint az online térben. Az előadások a tűzesetekhez kapcsolódó tűzoltási, hatósági, mérnöki, szakértői tapasztalatokat dolgozták fel a vizsgálat módszertanát, illetve a mentő tűzvédelem, a tűzmegelőzés fejlesztését célozva meg.

Az előadások ide kattintva tekinthetők meg.

Hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? – Mekkora a kereskedelmi szálláshely befogadóképessége

2024. január 08. 08:46

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? Itt nem a legnagyobb helyiség, hanem a teljes szálláshely befogadóképessége a feltétel. A látszólag egyszerű feladat mögött is több kérdés húzódik. Vegyünk néhány példát, amire a cégeknek, szervezeteknek választ kell adni.

A jogszabály módosítás alapján 2024. január elsejétől nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése:

• ha ötvennél kevesebb munkavállalót alkalmaznak;
• ha a legnagyobb helyiségük befogadóképessége kisebb 50 főnél;
• a 10 főnél kisebb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállást biztosítanak.

A kapcsolódó fogalmakat két jogszabályban kereshetjük.

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 

22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,

23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása;

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

8. szálláshely ágyainak a száma: a szálláshely szobáiban elhelyezett fekvőhelyek számának összessége azzal, hogy a két vendég részére alkalmas fekvőhely két ágynak számít.

9. szálláshely befogadóképessége: a szálláshelyen a vendégek egyidejű elszállásolására rendelkezésre álló férőhelyek száma azzal, hogy a maximális férőhely szám a szálláshely ágyai számának és az ideiglenesen elhelyezett vendégek elszállásolására alkalmas ágyak (pótágy) számának összessége.

10. szálláshely szobáinak összessége: a szálláshely vendégek elszállásolására alkalmas szobáinak az összessége

Kereskedelmi szálláshelynek minősülő típusok

• Szálloda (Gyógyszálloda, Wellness szálloda, Apartman szálloda) A jogszabály szerint szálloda esetén a hasznosított szobák száma legalább tizenegy. Tehát itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése.
• Panzió – Itt a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy. Tehát itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése.
• Kemping – A jogszabály szerint kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (területegység), illetve üdülőházat (lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik. Tehát lakóegységek esetén itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése, területegységek esetén nem.
• Üdülőház – A jogszabály szerint üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától. A szabályzat készítési kötelezettséget az ágyak száma határozza meg.
• Közösségi szálláshely – (Turistaszálló, Ifjúsági szálló, Egyéb szálláshely) A jogszabály szerint közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő. Tehát itt kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése.
• Nyaralóhajó-szálláshely - Nyaralóhajó, amelyet nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából üzemeltetnek, de szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosítanak, és ahol az e célra hasznosított nyaralóhajó belsejében kialakított, ággyal rendelkező lakóegységek száma legalább kettő, az ágyak száma minimum négy, befogadóképessége a nyaralóhajó személyzetével együtt legfeljebb 12 fő. A szabályzat készítési kötelezettséget az ágyak száma és a személyzet létszáma együtt határozza meg.
• Egyéb szálláshely – (Fizetővendéglátás, falusi szálláshely)
• Falusi szálláshely – a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, stb bemutatása.

Hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? – Mekkora a legnagyobb helyiség befogadóképessége?

2024. január 05. 08:31

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése? A legnagyobb helyiség befogadóképessége az egyik feltétel. A látszólag egyszerű feladat mögött is több kérdés húzódik. Hány négyzetméteres az 50 főnél kisebb befogadóképességű helyiség? Vegyünk néhány példát, amire a cégeknek, szervezeteknek választ kell adni.

A jogszabály módosítás alapján 2024. január elsejétől nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése:

• ha ötvennél kevesebb munkavállalót alkalmaznak;
• ha a legnagyobb helyiségük befogadóképessége kisebb 50 főnél;
• a 10 főnél kisebb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

A helyiség befogadóképességének megállapítása

• a rendeltetésétől függően,
• az ott lévő eszközök, tárgyak figyelembevételével
• egyszerre egy időpontban megengedett személyek legnagyobb száma alapján történhet a cégvezetés által.

Ennek megállapítására a legegyszerűbb a kiürítésre vonatkozó TVMI vonatkozó részeinek alkalmazása, ahol egyes rendeltetésekre normatív értékeket határoztak meg.

A legnagyobb helyiség befogadóképessége

A Kiürítés TvMI 4.3. pontja foglalkozik a kiürítendő létszám meghatározásával, amely szerint a létszám függ

• A munkahelyek számától, az elhelyezett bútorozástól (ülőhelyek, fekvőhelyek stb.) és az üzemeltetéshez szükséges létszámtól.

Minderről a legpontosabb adatokkal a munkáltató rendelkezik.

Iránymutatóul szolgálnak a Kiürítés TVMI 4.3.6. pont szerinti normatív létszámadatot tartalmazó táblázatos értékek.

Amennyiben a munkáltató a normatívnál kisebb létszámot ad meg ennek okáról külön célszerű nyilatkoznia.

Gyengítené a tűzvédelmet a kormány

Ma hatályba lépett a módosított OTSZ

2022. június 13. 07:35

Mint korábban jeleztük, a Magyar Közlöny 2022. évi 66. számában megjelent a 8/2022. (IV. 14.) BM rendelet, amely módosította az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet. Ezt, majd az egységes szerkezetben megjelent rendeletet több feldolgozásban bemutattuk. Emlékeztetőül az OTSZ alkalmazását nagyban segítő megoldásokra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Linkjeink a témában:

• Az új OTSZ teljes szövege
• OTSZ szakértőknek – 890 oldal
• Új OTSZ – TvMI-kkel, könyvjelzőkkel szerkesztett változat
• Új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek
• Mi, hogyan változott az új OTSZ-ben?
• OTSZ módosítás – június 13-án lép hatályba

Építési területek tűz- és balesetvédelme – Műszaki megoldási lehetőségek

2023. március 29. 07:00

Az építési területek magas kockázatot jelentenek, ma még ennek ellenére alacsony az erre való felkészülés. Arra hivatkozunk, hogy ez csak egy ideiglenes munkahely. Ez az ideiglenesség sokszor évekig tart és éppen az építkezés utolsó fázisában a legnagyobb a kockázat. Létezik erre mobil műszaki megoldás. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a legújabb technológiákat alkalmazzuk? Azon belül milyen védelmi szinteket választhatunk?

Lehetséges műszaki megoldás és védelmi szintek

Az építési területeken az elsősegély-hívás, illetve a tűzjelzés és riasztás megvalósítására kínál megoldást a kifejezetten erre a célra kifejlesztett WES vezeték nélküli mobil tűzjelző, evakuációs rendszer, illetve legújabb verziója a WES3, amely kiegészült elsősegélyhívó és késleltetési funkcióval.

A rendszer alkalmazása során három fő védelmi koncepciót (szintet) lehet alkalmazni az elérni kívánt célnak megfelelően. Az alkalmazott védelmi szint, a rendszerelemek tényleges mennyisége és elhelyezése, tekintettel az átmeneti, gyakran változó környezetre, a megrendelő vagy az általa megbízott kompetenciája.

1. Alapvédelem – elsősegély hívás, kézi tűzjelzés

Alapvédelemről beszélhetünk, ha a rendszer alkalmazásával elsődleges célunk az elsősegély-hívás és a kézi tűzjelzés lehetőségének biztosítása, illetve a riasztás megoldása az építkezés teljes területén az EU-s és magyar jogszabályi elvárásoknak megfelelően, azon időszakokban, amikor a munkaterületet használják.

Ebben az esetben ún. kézi jelzésadós riasztó egységeket (Fire Point-okat) helyezzük el az építkezés főbb pontjain (pl. szintenként és lépcsőházanként min. egy-egy egységet, ahogy az ábrán is látható).

Példa egy alapvédelem megvalósítására

Bármely egységen megnyomva a kézi jelzésadót, a hálózatba kötött ezközökön megszólalnak a hang- vagy hang-fény jelzők, illetve a jelzés megjelenik a központi egységen („tűzjelző központ”-on) is. Abban az esetben, ha GSM-es központot alkalmazunk (kiegészítő SIM kártyával), a jelzések átjelezhetők még 6 telefonszámra is SMS formájában.  A WES3-nál lehetőség van a munkahelyi balesetek elkülönített jelzésére anélkül, hogy az evakuálás a területen megkezdődne. A jelzés ebben az esetben csak a központon és a telefonokon jelenik meg evakuációs riasztás nélkül.

Az „alapok”: kézi jelzésadós riasztó egység

Az alapvédelem esetén helyi jelzés természetesen csak akkor várható, ha a területen tartózkodnak, ezért ez a megoldás elsősorban életvédelmi feladatokat szolgál.

2. Magasabb szintű védelem – automatikus tűzérzékelők

Amennyiben az életvédelmen felül a vagyonvédelem is szempont, az alaprendszert kiegészítjük automatikus tűzérzékelőkkel. Ebben az esetben a védelembe bevont területekről már akkor is kapunk tűzjelzést, ha ott nem tartózkodik senki (pl. éjszaka, az éppen nem használt területekről, raktárakból).

Az automatikus érzékelők elhelyezésénél nem feltétlenül kell szigorúan ragaszkodni a megszokott érzékelő kiosztásokhoz, hiszen a védhető terület nagysága alapvetően egy ’megállapodás’ kérdése a műszaki előírásokban (Magyarországon a TvMI-ben), ami a még „elfogadható” késleltetés mértékét reprezentálja. Természetesen igaz a megállapítás, hogy minél több automatikus érzékelőt helyezünk el a területen, annál nagyobb eséllyel és rövidebb időn belül kapunk tűzjelzést, de ebben az esetben kompromisszumot lehet kötni, és néhány szempont figyelembevételével egy optimális kiosztást alkalmazni. Ilyen szempontok lehetnek:

• Összefüggő nyitott, vagy válaszfalakkal még fel nem osztott terenként legalább egy érzékelő elhelyezése.
• Raktározásra használt, vagy a munkások által ritkábban bejárt terek, helyiségek, konténerek védelme.
• Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) követően a munka helyszín környezetében 24 órára érdemes elhelyezni ideiglenesen egy-egy érzékelőt.

Példa egy magasabb szintű védelem megvalósítására

3. Teljes körű védelem – minden területen

Teljes körű védelemről akkor beszélhetünk, ha a rendszert a „végleges tűzjelző berendezések”-hez hasonló tervezési elvek szerint alkalmazzuk, vagyis minden egyes területet védünk automatikus érzékelőkkel is. Ez a megoldás anyagi szempontból gyakorlatilag csak extrém kockázatok, vagy kiemelt jelentőségű, értékű védett épületek esetén javasolt.

Példa egy teljeskörű védelem megvalósítására

A különböző szintű megoldásokkal az elvárásoknak, kockázatoknak megfelelő védelmi szintet lehet megvalósítani, amit akár a projekt előre haladtával lehet módosítani. A rendszer egyszerűségében rejlik nagyszerűsége.

A leírt védelmi megoldásokon felül a legújabb WES3 rendszer – figyelembe véve a balesetek kiemelkedően magas számát az építkezéseken, - megoldást nyújt nem csak a tűzjelzésre és az evakuációra, de az elsősegélyhívásra is, kielégítve ezzel az Európai Irányelveket, élvezve a biztosítók és H&S szervezetek elismerését.

Mohai Ágota tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi berendezés tervező, egyetemi tanársegéd
High Security Kft., WES üzletágvezető
+36 30 979 1444, mohai.agota@gmail.com
www.wesfire.hu

Tetőszigetelő rendszerek és napelemek – éghető, nem éghető tűzvédelmi kockázatai

2023. március 28. 07:00

Milyen tűzvédelmi kockázatról beszélhetünk a tetőkön alkalmazott éghető és nem éghető építési anyagokkal kapcsolatban? Fontos kérdés, mert felerősödtek azok a hangok, melyek a napelemek megemelkedett tűzvédelmi állékonysági kockázatát taglalják, különösen a felületi tűzterjedést. Ezzel foglalkozik egy 2022 folyamán publikált kutatást, melyet a PU Europe szövetség végzett két, „éghető” és „nem éghető” besorolású hőszigetelést tartalmazó tetőszigetelő rendszeren.

Dekarbonizáció, energetika, megújuló energia

A három kulcsszó szorosan összefügg a tűzvédelemmel. Az EU 2021-ben elindított, majd 2022 októberében átdolgozott ’Fit for 55’ (Irány az 55%) klímasemlegességet célzó irányelve alapján az Uniós országoknak ki kell dolgozniuk egy 2050-ig tartó dekarbonizációs programot, melynek egyik első szakasza 2030-ig tart. Ennek egyik feltétele a jelenlegi és az új épületállomány energetikai „feljavítása”. Ennek két fő eleme is kihívást jelent a tűzvédelmi szakemberek számára:

1. az egyre komolyabb, így egyre vastagabbra hízó hőszigetelések beépítése (akár utólag is),
2. a megújuló energiát előállító rendszerek alkalmazása.

Az első feltétel óhatatlanul az éghető anyagú, de kiváló hőszigetelőképességű hőszigetelő rendszerek növekvő térnyerését vonja maga után. E nélkül egy robusztusabb, egyre kevésbé költséghatékony, és – ez fogja az igen közeli jövőben a legnagyobb figyelmet kapni – a környezetünkre egyre ártalmasabb építési rendszerek kerülhetnek beépítésre. Ez könnyen tetten érhető az épület karbonlábnyomának mértékében, amely akár több évtizedes időtávlatban is nagyon „fájhat”.

A megújuló energiák közül a napelemek elterjedése, azok tűzvédelmi hatása, szintén komoly hangsúlyt kapott.  

Megújuló energia – kockázatok és szabályozás

A napelemes rendszerek a tűzeseti tapasztalatok alapján emelt kockázatot jelentenek az épületszerkezetre. Az is kétségtelen, hogy ez a kapcsolat még nem szabályozott – legalábbis nálunk Magyarországon.

A Védelem folyóirat előző számában már megjelent, hogy még hiányos a szabályozás, legalábbis akkor, ha a napelemeket nem integrált módon alkalmazzák, hanem utólag építik be azokat. Ugyanis ezek a saját tartószerkezettel rendelkező, ún. BAPV rendszerek, nem számítanak építési terméknek, ezért nem vonatkozik rájuk a harmonizált termékszabályozás sem. Így nem adható ki számukra a CE jelölés, melyben például a tűzvédelmi osztály is szerepelhetne.

Ez épületszerkezeti besorolás szempontjából komoly fejtörést jelent a tervezőknek és a szakértőknek, ha a teljes épületszerkezetet vizsgálják. Ami egyébként nem zárja ki, hogy egyes országok ne állítsanak fel követelményt legalább a tűzvédelmi osztályt illetően (mint pl. Németország).

Vizsgálat – PIR és ásványgyapot

Célszerű megvizsgálni, hogy a tető és napelem együttes rendszere, mint épületszerkezet tűzzel szembeni viselkedése milyen jellegzetességet mutat! Ez vezette a PU Europe-t abban a két vizsgálatban, amely során az egyikben (EN 13165 szabvány szerinti) PIR hőszigetelést, a másikban (EN13163 szabvány szerinti) ásványgyapot hőszigetelést alkalmaztak. Mindkét esetben a rendszert és az összeépítést azonos módon végezték. A rendszerek elemei, alulról felfelé:

• Acél trapézlemez teherviselő réteg
• Párazáró fólia
• Hőszigetelés (PIR vagy ásványgyapot)
• PVC vízszigetelés
• BAPV napelem rendszer

A rendszer elemeinek tűzvédelmi megbízhatósága érdekében kizárólag az FM Global által minősített elemeket használtak.

Hogy ne érje szó a ház elejét!

Mivel a napelemek és a tetőszigetelő rendszer tűzhatásának vizsgálatára két eltérő szabványos módszer létezik, ezért a teszteket a két műszaki előírás együttes alkalmazásával végezték:

• Az egyik CEN/TS 1187:2012, az EN13501-5 szerinti Broof(t1) tető tűzterjedési osztály meghatározásához,
• a másik a CLC/TR 50670:2016 a napelem rendszerhez.

A vizsgálat lefolyása és részletes bemutatása a PU-Europe honlapján található meg ITT

Vizsgálati eredmények

Az eredmények tükrében az alábbi megállapítások születtek:

A PIR szigetelőréteg sérülése (balra)  ||  Ásványgyapot szigetelőréteg sérülése (jobbra)

• A BAPV napelemek a hőszigetelt tetőrendszerre fokozott tűzhatást, így magasabb tűzvédelmi kockázatot jelentenek.
• A felületen történő tűzterjedés hasonlóan ment végbe mindkét esetben.
• A minősített PIR habos hőszigetelő rendszerek felső néhány centimétere a tűzhatás közvetlen környezetében elszenesedett, ezáltal védőréteget képezve, így védve meg a mélyebben fekvő rétegeket a tűz közvetlen hatásától, és csökkentve a szerkezetbe sugárzó hő hatását. A teljes szerkezet lehűlése a vizsgálat kezdetétől számított 80. perc után kezdődött el.
• Az ásványgyapotos hőszigetelésnél a hőmérséklet emelkedése a rétegrend belseje felé lassabb volt a PIR habhoz képest, de a 80. perc elérése után sem állt le, sőt tovább nőtt, kiterjedt a hőszigetelés teljes vastagságára, és a vizsgálat kezdetét követő 4 órával érte el a csúcspontját.

Hőmérséklet lefolyás: PIR (balra)  ||  Hőmérséklet lefolyás: ásványgyapot (jobbra)

• A PVC vízszigetelés hasonló sérülést szenvedett mindkét esetben.
• Tekintettel a hőhatás erősebb penetrációjára, az ásványgyapotnál a hőszigetelés alatt lévő párazáró fólia a magas hőtől elolvadt.

PIR – A párazáró nem sérült meg (balra)  ||  Ásványgyapot – A párazáró megsérült (jobbra)

Következtetések és szabványosítás

1. A napelemmel szerelt rendszerek esetében a tűzvédelmi kockázat egyértelműen kimutatható.
2. A kockázatok mértékének tisztázásához szükség lehet további vizsgálatokra. A cél annak megállapítása, hogy hogyan viselkedik egy tetőszigetelési rendszer, a felületi kiterjedés, és az átégés szempontjából.
3. Egy ésszerű vizsgálati módszer kidolgozása hatásosabb tűzvédelmi megközelítést jelent, mint egyszerűen kiváltani az éghető hőszigeteléseket nem éghető jellemzőket mutató anyagokkal.

A vizsgálatok alapján elindult a CEN TC 127 szabvány és műszaki előírás kidolgozása, melyben a WG5 számú munkacsoport foglalkozik a tetőkkel. Reméljük, hogy ez a program hamarosan több támpontot tud majd nyújtani az épületek tűzbiztonságával kapcsolatban.

Erről bővebben:

Parlagi Gáspárné, Juhász Imre Hogyan viselkednek a külső tűzzel szemben a tetők? Védelem 2022/5.
Parlagi Gáspárné, Juhász Imre Milyen hatást gyakorol a külső tűz a tetőre? – Példák és tapasztalatok Védelem 2022/5.
Parlagi Gáspárné, Juhász Imre Tetőfedések / tetőszigetelési rendszerek külső tűzzel szembeni viselkedési teljesítményének kiterjesztési lehetőségei I . Védelem 2023/1.

Kiss Attila, műszaki vezető
Kingspan Kft., Újhartyán
e: attila.kiss@kingspan.com
w: www.kingspan.hu

Megelőző tanácsok és veszélyhelyzeti teendők tűz esetére

A tűz kialakulása megfelelő körültekintéssel megelőzhető. Azonban előfordul, hogy minden odafigyelés ellenére tűz keletkezik a környezetünkben. Mit tegyünk ilyenkor?

Megelőző tanácsaink:

Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.

Füstjelzők:

• Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt, CO érzékelőt! A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében!
• Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt! A hálószobákba, és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő-, vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be! Az érzékelőket a mennyezetre, vagy attól maximum 40 cm-re tegyük!
• Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket! Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt!

Menekülési lehetőségek:

• Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni az épület egyes helyiségeiből!
• Gyakoroljuk a menekülést!
• Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró, illetve a biztonsági rácsok nyithatóak-e! A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.
• Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb! A füst és a hő felfelé száll.
• Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra! Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.

Tűzveszélyes anyagok:

• Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot!
• A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hőtermelő berendezésektől távol!
• Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk!
• Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át!

Hőtermelő készülékek:

• Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk!
• Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni!
• Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal, olajjal üzemelő fűtőkészüléket! A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük!
• Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk! A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban! A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük! A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe! A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani!
• A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük!
• Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük!
• A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott!
• Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől!

Gyufa és a dohányzás:

• Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen!
• Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk! Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk! A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le!

Elektromos készülékek:

• Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket! Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal húzzuk ki a konnektorból!
• A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk!
• Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve!
• Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, lehetőleg földelt eszközöket használjunk!
• Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz!
• Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket!
• Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról!

Egyéb:

• Zárt ajtók mellett aludjunk!
• Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését!
• Vásároljunk füst- és hőérzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz- vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében!
• Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat!
• Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről!
• Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).

Mit tegyünk tűz esetén?

Ha a ruhánk meggyulladt:

• Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik!
• Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.!

Ha tűz keletkezett a lakásunkban:

• Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk! Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét! Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset! Soha ne az ujjunkat, vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra!

Mit tegyünk tűz esetén? – panelházakra vonatkozó sajátosságok

• Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!
• A konyhában meggyulladt zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani! A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás az égő zsiradék, olajfedővel történő letakarása.
• Elektromos berendezés vízzel történő oltását megkezdeni csak a hálózatról történő leválasztás után szabad!
• Kiabálással riasszuk a többi lakót!
• Hagyjuk el a házat!
• Ha a lépcsőház sűrű füsttel telített ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni! Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés!
• A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót!
• Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról, hogy a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében!
• A panelházak tűzeseteinél különösen fontos a pánik elkerülése és a veszély helyes felmérése!

 Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltókat

a 105-ös segélyhívó telefonszámon! 

Szemétledobó helyiségek használata

A szemétledobó helyiségek tárolóként történő használata rendkívül tűzveszélyes, és amúgy jogszabálysértő.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 2. § (4) bekezdése értelmében a meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell a rendeletet alkalmazni.

A fenti jogelv – azaz tűzvédelmi követelmény változása esetében az új előírásokat kizárólag az átalakítás körében és mértékében kell alkalmazni – a tűzvédelmi szabályozás rendszerét a kezdetektől meghatározta.

Annak ténye, hogy adott kialakítás 30-40 éve fennáll, önmagában valóban nem legalizálja a jogszabályellenes állapotot. A szemétledobó helyiségek rendeltetésváltozásának tudomásul vételére az illetékes katasztrófavédelmi szerv kizárólag azok egyedi vizsgálatát követően jogosult. Kizárólag ennek keretében ellenőrizhető vissza, hogy a helyiség rendeltetés változásakor betartásra kerültek-e az átalakításkor hatályos előírások. Jellemzően az átalakítás időpontja ismert, ennek megfelelően a nyílászárókra vonatkozó követelmények megállapíthatóak és megkövetelhetőek. Amennyiben nem állapítható meg a rendeltetésváltozás időpontja, úgy a helyiség eltérő használata a hatályos jogszabályok érvényre juttatása mellett történhet.

Födémek lezárása nélkül nincs rendeltetésváltozás

A fentiektől elkülönítendő az az esetkör, amikor a szemétledobó helyiség funkciójához tartozó kialakítás nem lett megszüntetve. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a szemétledobó csőhálózat eredeti állapotában található, a födémek megfelelő lezárása nem történt meg.

Ezen kialakítás a lakók biztonsága szempontjából nem fogadható el, hiszen egy esetleges tűzeset során – a födémáttörések miatt – a tűz akadály nélkül, nagy gyorsasággal végigterjed a szintek között. Az ilyen kialakítások esetében a katasztrófavédelem mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik, azok használatát nem veheti tudomásul.

Mire figyeljünk, hogy biztonságban szórakozhassunk?

A nyár a szabadtéri programok, zenés, táncos rendezvények, nagyszabású fesztiválok időszaka. A szórakozni vágyók ilyenkor számos szabadtéri programból válogathatnak, és akár a szabad ég alatt, de akár kisebb-nagyobb csarnokokban élvezhetik a jobbnál jobb rendezvényeket. Egy-egy rendezvény alkalmával akár hatalmas embertömegek gyűlhetnek össze egy adott területen, ezért a programok szervezőinek kiemelt figyelmet kell fordítani a résztvevők, látogatók biztonságára.

Szabadtéri rendezvény az ezer főt vagy az ötezer négyzetméternyi területet meghaladó, épületen kívül megtartott esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. Ezen belül zenés, táncos rendezvénynek minősülnek azok a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvények, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. A szabadtéri rendezvényeken mindenhol biztosítani kell menekülési lehetőséget annak érdekében, hogy veszély esetén minden résztvevő gyorsan és biztonságos el tudja hagyni a veszélyeztetett területet. A menekülési útvonalat úgy kell kialakítani, hogy egy adott pont negyven méteres körzetét az ott tartózkodók négy percen belül el tudják hagyni. A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén biztosítani kell a menekülési útvonalak megvilágítását (nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható), illetve a menekülés irányát világító biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelöléseket úgy kell kialakítani, hogy a nézőközönség számára kialakított terület bármely pontjáról látható legyen. A menekülési útvonal kialakításánál arra is figyelni kell, hogy annak szabad szélessége legalább két és fél méter legyen. Emellett a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat is biztosítani kell a szervezőknek, melyet a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni. A szabadtéri rendezvény szervezésekor arra is kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy annak tartama alatt minden kétszáz résztvevőre legalább egy fő biztonsági személyzet jusson. Amennyiben az eseményen jellemzően menekülésben korlátozott személyek részvétele is várható, az esetben minden száz főre kell egy biztonsági embert biztosítani. Ha a helyszínen nagyobb kivetítő is található, azon a rendezvény megkezdése előtt, szünetében és a végén be kell mutatni a menekülésre használható útvonalakat, le kell vetíteni a biztonsági tájékoztatót. Kivetítő hiányában a hangosító rendszeren, berendezésen keresztül kell megtenni a tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével. A hangosításnál ügyelni kell arra, hogy a berendezés a terület bármely pontjáról hallható legyen. A szabadtéri rendezvényeken az alábbi tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani: • a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű; • az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű; • a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket. Az ülőhelyek tekintetében fontos előírás, hogy – a padok kivételével – rögzítve legyenek a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz. A jogszabály az ülőhelyek esetében is meghatározza a menekülésre tervezett útvonalak hosszát, a lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélességét. A szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. A rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell a rendezvény megkezdése előtt és annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. Kiemelt (10 000 főt, vagy a 20 000 m2-nél nagyobb területet meghaladó) szabadtéri zenés, táncos rendezvény esetén a jogszabály a fentieken túl további szabályokat is meghatároz. Ha a művelődési, sport, illetve oktatási központokban, valamint a minimum ötszáz fő befogadására alkalmas egyéb épületekben, létesítményekben esetenként olyan rendezvényeket tartanak, amelyek eltérnek azok eredeti rendeltetésétől – legyen az például egy céges rendezvény, bál, vagy koncert –, a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezőjének kell írásban meghatároznia, és azokról a tűzvédelmi hatóságot 15 nappal korábban értesítenie. Ilyen esetekben tűzvédelmi szakember foglalkoztatása kötelező! A szakembereknek az intézmény rendeltetésétől, illetve befogadóképességétől függően különböző képesítési előírásoknak kell megfelelnie, és ehhez kapcsolódóan meghatározott óraszámban, napi 8 vagy 16 órában kell őket foglalkoztatni. Az intézményeknek rendelkeznie kell tűzvédelmi szabályzattal. Ennek melléklete a tűzriadó terv, melynek tartalmaznia kell a helyszínrajzot, szükség esetén a szintenkénti alaprajzokat, továbbá az ötven főnél nagyobb befogadóképességű helyiség maximális befogadási létszámát, a kiürítés-számítás igazolásával. Abban az esetben, ha a rendezvény a vonatkozó tűzvédelmi szabályoknak, biztonsági előírásoknak nem felel meg, a katasztrófavédelem tűzvédelmi bírságot szabhat ki, illetve intézkedhet a rendezvény megtiltására. Mindemellett, ha egy hatósági ellenőrzés során nyer bizonyítást, hogy a rendezvény releváns adatai eltérnek a bejelentett tervektől (jelentős létszámtúllépés az engedélyezettől), az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, azonnali hatállyal felfüggeszti annak folytatását.

​Tilos lesz az égetés az egész országban 2021-től

2020.06.25.

2021 január elsejétől törlik el azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avar, illetve a kerti hulladék elégetését, ami azt jelenti, hogy az erre vonatkozó tilalom országosan általános lesz. A parlament azzal indokolta a módosítást, hogy ezzel a levegő minőségének javítása a cél, valamint a lakosság egészségének védelme, ugyanis uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen a nem megfelelő minőségű levegő miatt.

OTSZ

111. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

225. § (1)419 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

(2)420 Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

225/A. §421 (1) A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(2) Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(3) Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

226. §422 (1) Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2) Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.

(3) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.

(4) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(5) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

 227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b)423 a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter

szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d)424 a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1)bekezdés szabályait kell alkalmazni.

228. § (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méterszéles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Tömlőszállítás – másként

2022. december 12. 08:46

A tűzoltói munka egyik nehéz része a tömlők szállítása, amit ráadásul gyorsan és könnyen kifektethető módon kell megoldani. Nem véletlen, hogy a hagyományos tekercstömlő szállítás helyett számos új megoldást találtak ki. Ilyen például a tömlőcsomagtartó.

A tömlőcsomagok szállításához kitalált hordszíj összefogja a tömlőket, s a tömlők tépőzárral rögzíthetők. A tömlők szállítása és tárolása így sokkal kényelmesebb, és jelentősen csökken a tömlő véletlen összecsomósodásának veszélye.

A rendszerrel a tépőzáras pánt vagy átvezethető a D-gyűrűn a tartós rögzítés érdekében, vagy egyszerűen be kell tekerni a csomagot tépőzárral. A tekercselésnél a kisebb tartóerő miatt a tépőzáras csíkok meglazulnak, amikor nyomást gyakorolnak a tömlőre és így azonnal használhatók.

Fő előnyei:

• kényelmes gumi markolat,
• gyorsan rögzíthető és kioldható,
• öt tépőzáras pánt a tömlő rögzítéséhez,
• alkalmas minden tűzoltó tömlőhöz,
• a jobb láthatóság érdekében fényvisszaverő csíkokkal látták el.

Teljes hossza: 1150 mm, Markolatszélessége: 130 mm

A tömlőköteg átmérője: kb. 90-150 mm

PB-gázpalackok helyes használata és tárolása

TRANSLATE with x

English

Arabic	Hebrew	Polish
Bulgarian	Hindi	Portuguese
Catalan	Hmong Daw	Romanian
Chinese Simplified	Hungarian	Russian
Chinese Traditional	Indonesian	Slovak
Czech	Italian	Slovenian
Danish	Japanese	Spanish
Dutch	Klingon	Swedish
English	Korean	Thai
Estonian	Latvian	Turkish
Finnish	Lithuanian	Ukrainian
French	Malay	Urdu
German	Maltese	Vietnamese
Greek	Norwegian	Welsh
Haitian Creole	Persian

TRANSLATE with

COPY THE URL BELOW