Tűzvédelen

Tűzvédelem

Tűzvédelem

Egyéb 5

2023. május 27. - CS tűz

Szabványok 2023. iii.

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2023. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK

*MSZ EN ISO 21805:2023 Útmutató és ajánlások szellőzőnyílások tervezéséhez, kiválasztásához és telepítéséhez a gázzal oltó rendszerekkel védett zárt terek szerkezeti integritásának megőrzésére (MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 07.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A4:2023 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 4. módosítás (MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 08.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A5:2023 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 5. módosítás (MSZ EN ISO 7010:2020 módosítása; SzK: 08.)

*MSZ EN ISO 7010:2020/A6:2023 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések. 6. módosítás (SzK: 08.)

*MSZ EN 14972-6:2023 Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések. 6. rész: Álpadlók és álmennyezetek védelmére kialakított, automata szórófejes oltóberendezések vizsgálati eljárása (SzK: 08.)

*MSZ EN 14972-11:2023 Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó berendezések. 11. rész: Kábelalagutak védelmére kialakított, nyitott szórófejes oltóberendezések vizsgálati eljárása (SzK: 08.)

*MSZ EN 13501-2:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőztetőrendszerek kivételével (SzK: 08.)

*MSZ EN 15725:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzzel szembeni teljesítményének kiterjesztett alkalmazása: Alapelvek az EXAP[1]szabványokhoz és EXAP-jegyzőkönyvekhez (SzK: 08.)

*MSZ EN 17020-5:2023 Az ajtó- és nyitható ablakszerkezetek önműködő csukódásának tartóssági vizsgálata során nyert tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása. 5. rész: A forgó- és csuklópántos fa ajtószerkezetek önműködő csukódásának tartóssága (SzK: 08.)

MSZ IEC/TS 61836:2023 Napenergiát hasznosító fotovillamos energiarendszerek. Szakkifejezések, meghatározások és jelképek (SzK: 08.)

*MSZ EN 50136-2:2013/A1:2023 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések. 2. rész: A felügyelt létesítményi adó-vevő berendezés (SPT) követelményei (MSZ EN 50136-2:2014 módosítása; SzK: 09.)

*MSZ EN 50292:2023 Villamos készülékek a szén-monoxid érzékelésére lakóhelyiségekben, lakókocsikban és hajókon. Kiválasztási, üzembe helyezési, használati és karbantartási útmutató (MSZ EN 50292:2013 helyett, amely azonban 2026. 03. 20-ig még érvényes; SzK: 09.)

*MSZ EN 50518:2019/A1:2023 Riasztásfogadó központ (MSZ EN 50518:2019 módosítása; SzK: 09.)

*MSZ EN IEC 62561-1:2023 Villámvédelmi rendszer elemei (LPSC). 1. rész: Az összekötő elemek követelményei (MSZ EN 62561-1:2017 helyett, amely azonban 2026. 05. 04-ig még érvényes; SzK: 09.)

*MSZ IEC 62262:2023 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok külső mechanikai hatások ellen (IK-kód) (MSZ EN 62262:2002 és az MSZ EN 62262:1995/A1:2002 helyett; SzK: 09.)

 

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2023 III. NEGYEDÉVBEN MEGHIRDETETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK VISSZAVONÁSA

MSZ 7048-1:1983 Körzeti gázellátó rendszerek. Fogalommeghatározások, csoportosítás, általános követelmények (SzK: 07.)

MSZ 7048-2:1983* Körzeti gázellátó rendszerek. Fogyasztói és csatlakozóvezetékek (helyette alkalmazható az MSZ EN 1775:2008; (SzK: 07.)

MSZ 7048-3:1983 Körzeti gázellátó rendszerek. Elosztóvezetékek védőtávolságai (SzK: 07.)

MSZ 7050-1:1986 Gázüzemű berendezések létesítése. Elgőzölögtető berendezés telepítése (SzK: 07.)

MSZ 7050-5:1985 Gázüzemű berendezések létesítése. Kistartályos gázellátás (SzK: 07.)

 

MAGYAR NYELVEN MEGJELENT SZAVÁNYOK

MSZ EN 54-1:2021 Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés (2023.07.01.)

MSZ EN 54-3:2014+A1:2019 Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők (2023.07.01.)

MSZ EN 1857:2010 Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton béléscsövek (SzK: 09.)

MSZ EN 1858:2008+A1:2011 Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton idomdarabok (SzK: 09.) 

 

*Angol nyelven jelentek meg.

Lezárva: 2023. szeptember 30.
Összeállította: Vágvölgyi László építész tűzvédelmi szakértő

 

Tűzjelzők

A Magyar Szabványügyi Testület 2023. július 1-jén két szabvány magyar nyelvű változatát jelentette meg a tűzjelzők témakörében.

Az MSZ EN 54-1:2021 Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés szabvány meghatározza az MSZ EN 54 sorozatban használatos szakkifejezéseket és meghatározásokat. Megadja azokat az alapelveket, amelyeken a sorozat egyes részei alapulnak, és ismerteti a tűzjelző rendszer elemei által ellátott funkciókat. A dokumentum az épületek és építőipari munkálatok tűzérzékelő és tűzjelző rendszereire vonatkozik. A dokumentum nem vonatkozik az MSZ EN 14604 alkalmazási területébe tartozó füstriasztó eszközökre.

Az MSZ EN 54-3:2014+A1:2019 Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők szabvány általános követelményeket ad meg mind a kültéri, mind a beltéri környezetben használatos hangjelzőkre. Megadja a vonatkozó előírásokat, vizsgálati módszereket és teljesítménykövetelményeket azon éghajlati, mechanikai és villamos zavarok esetén, amelyek felléphetnek az üzemi környezetben. A szabvány nem vonatkozik a hangosbemondó készülékekre, amelyek főleg külső hangforrásból származó vészhelyzeti szöveges üzenetek sugárzására használatosak; és a felügyeleti hangjelzőkre, például a vezérlő- és kijelzőberendezés belső hangjelzőire.

 

Nagy Gábor

MSZT 2023. július

Tűzoltó készülékek, felszerelések gépek stb.

 

Vízködös oltólándzsa normál nyomáson – látvány helyett hatékonyság

2019. november 13.

E-oltólándzsa 2.0 – HESZTIA Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.

Az eddigi ismereteink szerint kis vízcseppméret, az alacsony vízszállítási teljesítmény az ultramagas nyomású vízsugár jellemzői. Állítólag a legnagyobb bátorság az ismert dolgokat újravizsgálni. Egy lengyel cég, a Telesto szakemberei újragondolták ezt a tételt. Eredményeik és oltási bemutatójuk alapján ezzel az innovációval újra kell gondolnunk a víz szerepét a tűzoltásban. Oltólándzsa megoldásuk pedig a Kelet-Európai „ötletesség” példája.

Vízködös oltás a tűzoltó kezéből

A cél ennek elérése volt, hisz az közismert, hogy egy vízcsepp gőzzé fejlődése során a csepp fizikai térfogata 1600- szorosára nő, így a finomabb szemcseméret nemcsak sokkal hatékonyabb hőelvonást, de lényegesen nagyobb oxigén kiszorítást is lehetővé tesz. Ez az oltás azért annyira hatékony mert 1 liter víz a tűztérben több, mint 1.5 m3 gőzzé alakul. Ez a gőz inert gázként működve kiszorítja az oxigént, s így megszünteti az égés egyik alapfeltételét. Közben a víz, gőzzé alakításához szükséges hőenergiát a tűzből vesszük, aminek eredménye a tűz hűtése.

Vagyis kiszorítja az oxigént az égéstérből, hatékonyan hűti a tüzet és elnyeli a sugárzást.

Ezzel a víz oltóhatását a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk használni, a töredékére csökkentve a szükséges oltóvíz mennyiséget. Ilyen minőségű hatékonyságot eddig az ultra magas nyomású, 200 bar-os vízsugárral tudtak elérni, ahol a vízszállítási teljesítmény 30-50 liter/perc között van.

A céljuk az emberi hajszál 50 µm körüli méretének megfelelő, az első osztályú vízködnél is kisebb cseppméret elérése volt. Amikor ez megvolt, akkor az új fejlesztésű sugárcsöveik mellé vízköd oltólándzsákat is kifejlesztettek.

Vízköd oltólándzsák

Az oltóládzsák lényege, hogy nem kell a helyiségbe behatolni. A filmekben látványosan bemutatják, hogy a magasnyomású oltólándzsa vízsugara átfúrja a falat és a víz ezen keresztül hatol be a zárt térbe. Az ultramagas nyomás létrehozása rendkívül drága, ők a normál gépjárműfecskendő, normál szivattyújáról elérhető nyomással akartak vízködöt bejuttatni a zárt térbe. Itt jött az ötletesség! Vettek akkumulátoros Hilti fúrókészletet külön betonhoz és fémhez szükséges fúrószárral. A fúróval fúrt 25 mm-es lyukon keresztül a fúvóka bejuttatható a helyiségbe, a víz pedig kívülről biztosítható. A lándzsa 1,7 kg súlyú, a teljes hossza 67 cm, amelyből két típust fejlesztettek.


https://youtu.be/RYI64uWdvpQ


A LancePro 1 oltólándzsa használható zárt helyiségek, garázsok tüzeinek oltásához 1000 m3-ig a helyiségbe való behatolás nélkül. Ez egy elég tekintélyes méretű 20x20 m-es, 2,7 m magasságú helyiség oltására elegendő.

A LancePro 2 oltólándzsát elsősorban padlások és szobák oltására tervezték. Az oltólándzsa bejutatása a mennyezeten vagy a falon keresztül történik a helyiségbe, épületbe való behatolás nélkül.

Nyomás [bar]

 

5

10

15

25

Áramlási sebesség [L/min]

LancePro 1

LancePro 2

40

72

51

92

62

112

82

150

Hatékony áramlási tartomány [m]

LancePro 1

LancePro 2

4,5

4,0

5,5

4,5

7,0

5,0

9,0

7,5

Az oltólándzsák fő adatai

Változott a szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek
karbantartásának folyamata

2023. május 25. 09:24

 

Kikerült a hatósági felügyelet alól a szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek
palackjainak nyomáspróbája
, ezt a Kormány 153/2023. (IV. 27.) Korm.
rendelete hirdette ki és a
változás május 12-én hatályba lépett.
Mi a
tűzoltókészülék ellenőrök, és mi a készenlétben tartók feladata?
Az eddigiekben jellemzően néhány, karbantartó műhellyel rendelkező
vállalkozás gyűjtötte össze a szén-dioxiddal oltó készülékeket és a
kormányhivatalnál felkért kazánbiztos volt az akinek a felügyelete mellett
lehetett elvégezni ezen tűzvédelmi eszközök nyomáspróbáját. A kazánbiztos
jelölte meg a palackokon úgynevezett „beütéssel” az elvégzett és a következő
nyomáspróba esedékességének idejét. Ez 2023. május 12-től megváltozott.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szén-dioxiddal oltó eszközök
karbantartására jogosult karbantartó műhelyek már önmaguk is elvégezhetik e
tűzoltó készülékek karbantartását. A technikai feltételeket a műhelyek
biztosítják, a szükséges bejelentést – azoknak, akik eddig nem foglalkoztak
eddig ezzel a tevékenységgel – a katasztrófavédelmi hatóság felé kell megtenni.
A nyomáspróba elvégzését a karbantartó vállalkozások fogják jelölni.
A készenlétben tartónak tehát nem változik a feladata, a nyomáspróba meglétét
ugyanúgy ellenőrizni kell, mint eddig.
A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék
A szén-dioxiddal oltó berendezések palackjának nyomáspróbájára azért volt
szükség, mert nyomástartó berendezésnek minősülnek, sőt a CO
2 esetében az
oltógáz sokkal magasabb nyomáson van beletöltve a palackba, mint pl. a habbal
oltók vagy a porral oltók esetében. A szén-dioxid rendkívül hatásos oltóanyag,
kiszorítja az oxigént, megszüntetve ezzel az égés egyik feltételét.
Zárt helyiségekben történő alkalmazásakor emiatt kellő figyelemmel kell
eljárni.

Ezek az oltóeszközök elsősorban B, C tűzosztályú tüzek oltására alkalmasak,
azaz éghető folyadékok és éghető gázok tüzének oltására alkalmazzák.
Jellemzően 2 és 5 kg-os kiszerelésben vannak készenlétbe helyezve.
Az áramot nem vezeti, így feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására
is alkalmas.
Fémek és szerves szilárd anyagok tüzének oltására nem alkalmazható.
Szabvány szerint kötelező szén-dioxiddal oltót elhelyezni pl. lift gépházaknál,
de szerverterméknél, muzeális értékeknél is előszeretettel alkalmazzák.
Szabó Tamást, a TSZVSZ Tűzoltó felszerelések és tűzoltó készülék
tagozatának újdonsült vezetőjét kérdeztük a változásról:
Mit jelent ez a szakmára nézve?
Várhatóan az eddigieknél több karbantartó vállalkozás fogja saját maga
elvégezni ezen palackok nyomáspróbáját, hiszen ez a változás egyfajta
könnyítés az eddigiekhez képest. Természetesen a vonatkozó előírásokat
továbbra is be kell tartani, a palack nyomáspróbát el kell végezni, az elvégzett
munkát jelölni és dokumentálni kell.
Mi a TSZVSZ álláspontja a jogszabály módosulása kapcsán?
A TSZVSZ júniusban tartani fog egy szakmai egyeztetést, megbeszélést, ahol
kialakítjuk részletes javaslatunkat annak érdekében, hogy a változás után is
egységes legyen minden karbantartó műhelyben az, ahogy eljárunk a
CO
2 palackok nyomáspróbájával kapcsolatban. Javaslatot fogunk tenni BM
OKF felé az “Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás” TVMI módosítására is.
Az biztosan állítható, hogy a TSZVSZ-en belül tevékenykedő karbantartó
szervezetek továbbra is az elvárható legjobb minőségben fogják ezeket a
munkafolyamatokat elvégezni.
Hogyan kellene jelölni az elvégzett nyomáspróbát, szerkezeti vizsgálatot?
Az biztos, hogy a palackba történő “beütéssel” maradandó módon továbbra is
jelölni kell a mostani nyomáspróba és a következő nyomáspróba idejét. Így
ebben nincs változás. Viszont elmarad a hatósági beütés a “kazánbiztosi jel”, de
a karbantartó szervezet jelölése látható lesz a palackokon.
Van-e teendője a tűzoltó készülék karbantartó műhelynek, ha CO2
nyomáspróbát akar végezni?
Ha eddig is végezte ezt a tevékenységet, akkor nincs különösebb teendője. Ha
eddig nem nyomáspróbázott CO
2 palackot, akkor meg kell teremtenie ennek
műszaki, eszközbeli feltételeit – pl. CO2 nyomáspróbázó és töltő berendezés
beszerzése – és a tevékenység végzésére vonatkozó bejelentéssel kell élnie az
illetékes katasztrófavédelmi hatóság felé.
A szén-dioxiddal oltó készülékek karbantartásáról, ellenőrzéséről készülő
naplók vezetését a fenti módosítás nem befolyásolja, sem papír alapú, sem a
korszerű, elektronikusan vezetett üzemeltetési naplók használata esetén sem.
Fekete Attila fejlesztési vezető

 

Hogyan használjuk a tűzoltó készüléket?

2023. május 15. 07:00

Ebben ugyan semmi újdonság nincs, de az oktatásban soha nem lehet eléggé hangsúlyozni az oltókészülékek használatát. Helytelen használat esetén ugyanis az egyébként hatékony töltetmennyiség pillanatok alatt kiáramlik, miközben a tűz tovább ég és terjed. Ettől kialakul az a nézet, hogy a készülékek nem jók, pedig a legjobb eszköz is alkalmatlan, ha nem jól kezelik.

Oltóanyag egység és gyakorlottság

Az üzemi tűzvédelmi szakemberek számára az „oltóanyag-egység” (OE) az irányadó a készülékek kiválasztásánál. Ez egy olyan segédmennyiség, amely lehetővé teszi különböző típusú tűzoltó készülékek esetében a teljesítmények összehasonlítását és a tűzoltó készülékek oltásteljesítményének összeadását. Az oltásteljesítmények önmagukban persze nem összehasonlíthatóak, azaz nem lehet kijelenteni, hogy egy 5A és egy 8A tűzosztályú készülék együttes készenlétben tartása, vagy egy darab 13A teljesítményű készülék nyújt nagyobb védelmet. Ez az épület tagolásától, a dolgozók képzésétől, összetételétől is függhet.

Másrészt célszerű figyelembe venni, hogy

  • a készüléken feltüntetett maximális oltásteljesítményt gyakorlott szakemberekkel érték el, ez egy gyakorlatlannál kevésbé valószínű,
  • a nagyobb töltetmennyiség és a lassabb kiáramlási sebesség ugyancsak a gyakorlatlanokat segíti.

Gyakorlat teszi a mestert

A legjobb egy rövid elméleti oktatást követően a tűzoltókészülékkel történő oltás gyakorlása. Az elméleti oktatáshoz néhány egyszerű ábra nyújthat segítséget.

 

 

 

 

süti beállítások módosítása